A szín hatása a látásra

A színek, a színes látás megértéséhez meg kell ismerkednünk a színes látás folyamatával, és az emberi szemmel, amely az aggyal együttműködve a színes látást biztosítja számunkra.

lakhato.hu - Fogyasszon szolomagolajat

Az emberi szem szerkezete A 4. Szemünk gömb alakú, kb. Falát három, egymástól különálló, de egymásra simuló réteg alkotja.

A legkülső a rugalmas rostos szövetű ínhártya. Elülső része a szaruhártyába megy át. A középső réteg hátsó kétharmadát az erekkel dúsan átszőtt érhártya alkotja. Első egyharmadát a sugártest képezi, és az alkalmazkodáshoz szükséges izmokban végződik.

Gyógyítani nem lehet

Legbelső, megvékonyult, kerek része a szivárványhártya íriszamelyet egyénenként különböző színűnek látunk. Az írisz közepén találjuk a kör keresztmetszetű látólyukat pupilla. A belső programok gyengén látó virágért a természet különleges alkotása, az ideghártya retina alkotja. Az ideghártya vastagsága csak néhány század milliméter. A pupillával szemben fekvő ellipszis alakú sárgafolt közepén kis mélyedés, a látógödör fovea centralis a legélesebb látás helye.

A tárgyakról alkotott éles kép látásához szemgolyóinkat úgy forgatjuk, hogy a kép a látógödör területére essék. A látógödörtől az orr felé mintegy négy milliméter távolságban találjuk a látóideg belépései helyét, a vakfoltot, ahol érzékelő idegvégződésekkel nem találkozunk, tehát ezzel a résszel nem látunk. A vakfolt területe 1,5 — 2,1 négyzetmilliméter között ingadozik.

Az a szín hatása a látásra kocsonyás, átlátszó anyag alkotja. Ez biztosítja a szemgolyó csaknem tökéletes gömb-alakját, amely egy hasonlóan tökéletes gömb alakú üregben foglal helyet. A szemlencse keresztmetszete nem homogén, hanem egymást burkoló, a hagyma keresztmetszetére emlékeztető rétegekből áll. Ezeket egy külső rugalmas tok fogja össze. A szín hatása a látásra szemlencse átlátszó, színtelen, kétszer domború látásélesség kisebb, mint 0 test.

A szín hatása a látásra görbülete erősebb. A szemlencsét rostos szövetű, gyűrű alakú izom veszi körül. Nyugalmi állapotban ez az izom el van ernyedve. A lencse hátsó fősíkjára merőleges és a csomópontokon átmenő egyenes, a fénytani, vagy optikai tengely nem megy át az éleslátás területén. Az éleslátás helyét a csomóponttal összekötő egyenes, a szem irányvonalával, a fénytani tengellyel kb. Végtelenbe néző szem esetén a szemgolyók tengelyei párhuzamosak, míg a végtelennél közelebb álló tárgyak figyelésénél az irányvonalak összetartók.

Ezt a szemgolyókat működtető izmok biztosítják, és ezen alapul — bár csak kisebb távolságokra — a tapasztalatok alapján nyert távolságbecslési készség. A megfigyelt tárgyról a szem képalkotó rendszere a retina síkjában fordított állású, kicsinyített, reális, éles képet hoz létre.

Oh no, there's been an error

A képalkotó elemek: a szaruhártya, a csarnok és a szemlencse háromtagú, rendkívül nagy látószögű objektívhez hasonlóan működik.

Az általa alkotott kép ugyan sok képalkotási hibával terhelt: csak a közepe éles, a széleken nemcsak az élesség, hanem a megvilágítottság is csökken, és hordós torzítású. Mindezeket a képhibákat azonban az agyunk korrigálja.

Az ideghártya a retina Az ideghártya a retina a szem legfontosabb és legérdekesebb része.

Itt a fényre érzékeny idegvégződéseket, a látás receptorait. A néhány századmilliméter vastag hártya vázlatos keresztmetszetét a 4. A több rétegből felépített hártya legbelső részében találjuk a henger alakú, 0, — 0, mm hosszú, és 0, mm vastag pálcikákat és a vastagabb, 0, — 0, mm átmérőjű, de rövidebb csapokat.

Ezek végeikkel a pigment rétegbe nyúlnak. A csapok a nappali látás, a pálcikák az esti látás receptorai. A látóideg végződések pálcikák és csapok a retinarétegben keverten helyezkednek el.

És mit jelent azok számára, akik napszemüveget viselnek?

A sárgafolton és annak környékén a legsűrűbbek, a retina felé erősen ritkulnak. A sárgafolt területén kizárólag színekre érzékeny, egymáshoz simuló csapokat találunk.

Számuk a retina széle felé fokozatosan csökken. Itt már csak színekre érzékeny csapokat nem, csupán a fényerősség-különbségre érzékeny pálcikákat találjuk 4. Mindkettő egyetlen idegsejt, amelynek belső szegmentumában található a sejtmag, míg külső szegmentumában a fényre érzékeny anyag.

A pálcika fényérzékeny anyaga a rhodopsin, míg a csapokban fényérzékeny pigmentek találhatók. A csapok három félék: van, amelyikben vörös színre, van amelyikben zöld színre, és van amelyikben kék színre érzékeny pigment található. A fényérzékeny anyagok a külső szegment membrán rendszerét töltik ki, amely megnöveli a fényelnyelés valószínűségét.

A szinaptikus végződés az ingerületet továbbító sejtek csatlakozását biztosítja. Közéjük pigmentes testek nyúlnak be, és az idegeket fényhatás ellen és egymástól elszigetelik. Az idegszálak keresztmetszete szigetelt kábelvezetékre emlékeztet. Itt összehasonlításra kerül a különböző színekre érzékeny csapok ingerülete, és valószínűleg itt jön létre a világosság- és színkontraszt fokozó hatás.

A horizontális sejtek után a bipoláris sejtek továbbítják a látási információt, majd az amacrine sejteken ismét keresztkapcsolatok jönnek létre. A ganglion sejtek továbbítják a pálcikák, ill. Pálcikákat a sárgafolt területén nem találunk, viszont a szem széle felé fokozatosan sűrűsödnek, így a retinának ezen a részén 20 pálcikára már csak egy csap jut 4.

A retina belső felületét, a szemfeneket idegek és vérerek gazdag hálózata borítja. A kereken 1 fok 20 perc szögnagyságú látógödör fovea centralis területének nagysága mintegy 0,4 milliméter átmérőjű, ahol kb. Ennek egy jelentős része, kb. A látógödörtől az ideghártya széle felé haladva a csapok fokozatosan vastagodnak, és mindinkább növekvő csoporttal csatlakoznak egy látóidegrosthoz, és majdnem kivétel nélkül pálcikákkal vannak összekeverve.

A csoportos elosztás a pálcikák és a csapok között a retinaszélek felé, a csapok hátrányára történik. Azonban a retina legkülső részén is találunk csapot, nem úgy, mint a látógödörben, ahol csapokon kívül pálcikák egyáltalán nincsenek 4. A vizsgálatot a gyorsan bomló festékanyag pusztulása, valamint a halott szem egyéb elváltozása megnehezíti.

A csapok között nem találunk retinabíbort, ellenben a pálcikák ebbe vannak beágyazva. A retinabíbor a sötétlátásnál adaptáció játszik szerepet, világosban viszont gyorsan lebomlik.

A kontraszt hatása a látásra

A szem fényérzékenysége rendkívül nagy. Sötétben 10 km távolságban álló gyertyaláng fényét is észrevesszük.

Wien kísérletei szerint a még érzékelhető fényenergia másodpercenként 4 — erg. Ez átlagérték, mert a retina különböző részeinek érzékenysége különböző.

Рубрика: Refrakció látáskorrekció után

A széleken az ingerkiváltáshoz ször kevesebb fénymennyiség szükséges, mint az éleslátás környékén. Ha erős világításból sötét helyiségbe lépünk, az első pillanatban semmit sem látunk, mert a pálcikák a gyenge fényre még nem elég érzékenyek. Idővel a retinabíbor újból képződik, a pálcikák érzékenysége lassan növekedik, végül huzamosabb a szín hatása a látásra múlva sötétben is látjuk a tárgyakat. Idős korban vagy vitaminhiányos állapotban a retinabíbor képződés lassú.

Ilyenkor a sötét adaptáció is lassan alakul ki. Sok karotint tartalmazó ételek sárgarépa, cékla, paradicsom fogyasztásával illetve A-vitamin szedéssel védekezhetünk ellene. Élesen csak a nézési irányba eső tárgyakat látjuk.

Környéke már életlen. Ezt a hátrányt a szemgolyó forgatásával kiküszöböljük. Az éleslátás helyét a figyelt pontra irányítjuk. A szemgolyó forgatásával az egész teret végigtapogatjuk.

A sorozatosan felvett képekből mozaikszerűen összerakjuk a tárgytér képét.

A látó rendszer mintegy 30 millisec-onként vesz fel új hajdina a látás javítása érdekében. A mozdulatlan szem vízszintes látómezeje kereken fok, sőt, esetenként nagyobb.

A függőleges látómező kb. A teljes látómező az arc felépítésétől, a szemgolyók fekvésétől stb. A színes látómezők egyénileg egymástól eltérők 5.