Kétoldalú jövőkép

Davutoğlu találkozott a jordániai királlyal

Graur János — A transzilvanizmus mint jövőkép a romániai kisebbségek kétoldalú jövőkép 30 Oct 0 Hozzászólás Beszélgetés Markó Béla szenátorral A romániai magyarság számára a mainál reménytelenebb hely­zet­ben fogalmazta meg Kós Károly a Kétoldalú jövőkép Szóban azokat az alap­téziseket, amelyek követése megmentheti az anyaországtól elsza­kí­tott területekre rekedt magyarságot a beolvadástól. Ennek a közös­ség­nek a megmaradását az elmúlt 90 évben további állandó veszély fenyegette és fenyegeti ma is.

A nemrég Temesváron járt politikussal ezekhez a Kós Károlyi ajánlásokhoz való al­kal­maz­kodás mentén folytattunk beszélgetést. Milyen esélye van ma a ro­má­­niai magyar közösségnek az é­pít­kezés folytatására, me­lyek a leg­célravezetőbb eszközei?

Ajánlom A mobil információs társadalom már szárnyakat bontott és sebes fejlődése csak akkor állhatna meg, ha a világ és benne az ember többé nem mozdulna. A mindennapi élet hatékonyabbá, egyszerűbbé, szórakoztatóbbá válik és talán azt is elvárhatjuk, hogy emberibbé is legyen, vagyis a technika adja vissza a feleslegesen elvesztegetett időnket. A mobil információs társadalom fejlődése nemcsak új technikai megoldásokban ölt testet, hanem minőségileg is új utakat nyit.

Ha visszagondolunk arra, hogy ben úgy éltük meg kétoldalú jövőkép rendszerváltozást, hogy a romá­ni­ai magyar közösségnek nagyon kevés intézménye maradt, sem civil társadalmunk, sem politikai szervezetünk nem volt, ezeket az előző hatalmak módszeresen le­bon­tották.

Mi akkor azonnal el­kezd­tük az építkezést, azóta ki­épí­tettünk egy nagyon komoly civil társadalmat, van iskolarend­sze­rünk, van nagyon sok önkor­mány­zati, állami és magán, ala­pítványi és egyházi illetve kultu­rális intézményünk.

Fontos hírek

Ezeket termé­szetesen tovább kell bővíteni, to­vább kell építeni, működtetni, an­nak a nagyon fontos elvnek alap­ján, hogy önálló közösségként mű­ködő magyar társadalom jöj­jön létre ebben az országban.

Van mód az építkezésre, ehhez azon­ban tovább kell bővíteni a tör­vé­nyes kereteket, fel kell tölteni tar­talommal a már létezőket, hiszen a meglévőket sem használtuk ki min­dig teljes egészében, ezen a téren is van munka bőven. Markó Béla, a költő politi­kus egyik versében nosztalgiá­val idézi fel az előtti egy­séget, mind kétoldalú jövőkép országon belüli ma­gyarság, mind pedig az anya­országi és a határain kívüli nem­zettársak között abban a küz­delemben, amelyet a beol­vasz­tásunkra törekvő hatalmak ellen kellett folytatni.

A sikeres építkezéshez szüksé­günk van az egységes akaratra és cselekvésre.

Számomra kezdettől fogva egyszerűnek tűntek a dol­gok. Magam is úgy gondoltam, hogy az egység nem zárja ki azt, hogy ez a közösség belülről sok­színű legyen.

Mindig azt vallot­tam, hogy nem szabad elfolytani a véleménykülönbségeket, meg­aka­dályozni a különböző politikai csoportosulásokat és az elveik ér­vé­nyesítését, de amikor az egész kö­zösség érdekeinek a képvi­sele­téről van szó, akkor egységesen kell fellépni.

Tehát az egység azt jelenti, hogy nekünk a magyar iden­­titásra vonatkozó gondjaink, célkitűzéseink közösek, ebben nin­­csen különbség.

Vállalkozói hírlevél

Különböz­he­tünk abban, hogy ki jobboldali, ki baloldali, különbözhetünk kétoldalú jövőkép szo­ci­­ális és más kérdések megíté­lé­sében, de ebben a nagy közösségi célkitűzésben egységesek va­gyunk, amit akár Bukarestben, akár Budapesten vagy kétoldalú jövőkép Brüsszelben egységesen kell képviselni.

Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy több párttal próbáljunk jelen lenni Magyar­or­szá­gon, Brüsszelben vagy Er­dély­ben, ennek nagy előnyét ed­dig nem láttam, de hátrányait ta­pasztaltam. Nem lehet lemá­sol­ni a magyarországi politikai éle­tet, az egy más helyzet, ott nem ar­ról van szó, hogy egy kisebb­ségbe került nemzeti közösség, amely csak hat és fél százalékot képvisel az országban, következés­képpen csak nagyon erős szolida­ritással tudja céljait elérni.

Más helyzet­ben, más célokért, más po­litikai eszközökkel érhetünk el itt ered­ményt.

Graur János – A transzilvanizmus mint jövőkép a romániai kisebbségek számára

Az építkezésnek ez egy fontos része. Sajnos, az utóbbi idő­­ben csorbulni látom ezt az el­vet, csorbulni látom kétoldalú jövőkép egységet, és nem tagadom, felelőtlennek tar­tom mindazokat, akik az elmúlt hu­szonvalahány évben ezt a po­litikai elvet próbálják lebontani.

Kétoldalú jövőkép vagyok a megmondhatója, hogy Bukarestben, ahol kétoldalú jövőkép különböző pártokba tömörül­ve akadálytalanul fejtik ki, ránk nézve nemegyszer ellenségesen a véleményüket, milyen erőt jelen­tett, s végül milyen tiszteletet vál­tott ki az, hogy mi egységes vé­le­ményt képviseltünk.

Ebből a sú­lyunkból az elmúlt években ve­szítettünk. Ez a politizálás sok­szor alázatot is követel, de ennél fontosabb, hogy sikerül-e célhoz érnünk a politikában.

1. Új képzés a jövő vezetőinek a BGE-n | Budapest LAB
2. Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés Nappali, Levelező Szak kifutó jellegű, től nem indul!
3. A gyermekek természetes hyperopia-val társul
4. Seco Tools - Metal Cutting Solutions | lakhato.hu
5. Élelmiszer-biztonság kaviáros szendviccsel és osztrigával | Magyar Nemzet
6. Szingapúrba látogatott a török miniszterelnök Törökország kész megosztani minden tapasztalatát Szingapúrral a terrorellenes küzdelem terén, jelentette ki Binali Yıldırım miniszterelnök.

Milyen eredmény várható ettől a közös, hatá­rain­kon túl is visszhangot kiváltó, önrendelkezést követelő meg­nyil­vánulástól? A célját tekintve minden­kép­pen van értelme ennek a tüntetési formának, akár ha az auto­nómi­á­ra, akár ha a rossz regionalizá­ci­ós terv ellen tiltakozunk. Arról le­het vitatkozni, hogy a tiltako­zás­nak milyen formáit válasszuk, me­lyik az, amely leginkább ered­ményhez ve­zet.

Nonprofit hírlevél

Ez egy nagysza­bá­sú civil kezdeményezés. Persze sen­ki sem gondolhatja, hogy ettől a kitűzött céljaink a­zon­­nal meg­ol­dódnak.

• Társadalomismeret - Budapesti kormányzatok magyarságpolitikája a két világháború között
• Hogyan kell elvégezni a látásteszt szín anomáliáját
• Szemész kurzusok
• MASTERFOL TAPE-2 kétoldalas ragasztószalag - Masterplast
• A BGE Pénzügyi és Számviteli Karának BGE PSZK Vezetés és Szervezés mesterszakán olyan szakembereket képeznek majd, akik képesek megérteni a digitális korszak üzleti és vezetői kihívásait, és azokra a változó hazai és nemzetközi környezetben, illetve szervezeti kultúrában is hatékony és eredményes válaszokat adni.
• Nyomtatás Ahogy arról korábban beszámoltunk, Németország és Magyarország hagyományosan szoros turisztikai kapcsolatai elmélyítésének lehetőségeiről, jövőbeli kilátásairól tartott közös megbeszélést a Német Szövetségi Köztársaság Parlamentjének Turisztikai Bizottsága és a Magyar Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottsága.

Az RMDSZ az elmúlt két évtizedben maga is próbálta kü­lönböző esz­közökkel, demonstrá­ci­ókkal fel­mutatni a közösség aka­ratát. A Nagy Szé­kely Me­ne­te­lés is egy közösségi akaratnak a lát­ványos felmuta­tása.

Persze a cé­lok el­éré­séhez fon­tos kérdés, hogy miként me­gyünk tovább? Lehet-e a fenn­álló helyzetben a politikai kétoldalú jövőkép a kezünkbe ragadni, mert a kö­zös­ség egy­sé­gé­nek, ere­jének a fel­mutatása mel­lett ha­sonló hang­súlyt kell helyezni a kétoldalú jövőkép esz­közökre.

Példának okáért, ha a na­pirenden lévő, korábban ál­ta­lunk is kez­de­mé­nyezett de­centra­lizáció való­ban megvalósul és nem szenved lényeges vál­toz­ta­tást, az nagy elő­relépést je­lenthet önrendel­ke­zési céljaink megva­4lósulásában, többlet erőt adna az önkor­mány­zataink ke­zébe.

Az erdélyiség elvét vallalva, hogyan egyeztethető össze az egy­séges magyar nemzet és a transzilvanizmus gondolata?

Jelentősen változott a földügyi szabályozás

Ennek két racionális okát le­het felmutatni, amiért arra a kö­vet­keztetésre jutottam, hogy az er­délyi gondolatot erősíteni kell: az egyik az, hogy mi az egységes ma­gyar nemzet része vagyunk. Kétoldalú jövőkép ezt a gondolatot minden erővel el akarták szemüveg helyreállítja a látást, természetesen csak az erdélyiséget hangsú­lyoz­tuk.

Viszont azt is tudjuk, hogy az kétoldalú jövőkép magyarok sajátos hely­zet­ben élnek, ezért a szemléletüknek, a kultúrájuknak is vannak a közös nemzetidentitáson belül nagyon erős sajátosságai.

Budapesti kormányzatok magyarságpolitikája a két világháború között Szerző:  Bárdi Nándor — Eiler Ferenc A két világháború között ismeretlen volt a magyarságpolitika mint külön fogalom, mert a határon túli magyarokkal való törődés és a trianoni békeszerződés revíziója összefonódott. A magyarságpolitika részei a határon túli magyar kisebbségek nemzetközi, külpolitikai védelme, a velük való kapcsolattartás és az intézményes támogatásuk. A két világháború közti budapesti magyarságpolitikát a revízió akarása, a revíziós jövőkép határozta meg.

Ugyanakkor az erdélyi németek és románok is sa­játos körülmények között éltek, mi­vel más kutúrákkal érintkeztek. Erdély valóban egy sok kultúrájú ország volt valamikor.

• Életem legfontosabb értéke - Pályázat az értéktudatos jövőkép kialakítására • PályázatMenedzser
• Világnézet a filozófiában
• Szemészeti konferenciák 2020-ban

Most u­gyan nincs államisága, ennek el­le­nére egy külön régió. Ezt nem szabad szembehelyezni azzal, hogy a magyar nemzet egységes, ugyanazok a hagyományaink, kétoldalú jövőkép nyelvünk, kultúránk és kétoldalú jövőkép is, de ezen belül kétoldalú jövőkép egy na­gyon erős erdélyi sajátosság, ami nem csak egyszerűen lokálpat­ri­ó­ta színezet, annál sokkal több, az együttélésnek komoly hagyo­má­nyát jelenti, másként pedig az etnikumok közötti konfliktusok ha­gyományát is, tehát egyben a jó és a rossz együttélését.

A másik ok, ami az erdélyiség elve mellett szól, hogy politikai megoldásként sem tudunk mi már Erdély számára mást elképzelni, mint azt, hogy egyszer valami mó­don kapjon olyan sajátos stá­tust, amelyben a kultúránkat, ha­gyományainkat megfelelő módon egyenjogúvá tehetjük.

Ez nem je­lenti az államból való kisza­ka­dást. A regionalizálás keretében el­képzelhető lehetne ennek a bi­zonyos sajátos erdélyi státus­nak a megvalósulása? Ha az egész Erdélyt egy ré­gi­ó­nak tekintjük, ez egy nagyon ér­dekes megoldás lenne, én, sze­mély szerint tudnám támogatni, de ilyen elképzelést román poli­ti­kusoktól, a mai kormány ré­szé­ről nem hallottam.

Siklósbodony fős falu. Az ottani gyerekek, fiatalok most képzőművészekkel, filmesekkel, fotósokkal dolgoztak együtt, hogy megismerjék a művészi kifejezés lehetőségeit. És elképzeljék a jövőjüket. Egy nemrég lezárult szociológiai-kulturális program egyik ága megmutatott valamit a mai kistelepülésen élő fiatalok álmaiból.

Ez szintén nincs el­lentmondásban a Székelyföld au­tonómiájával és más sajátos megoldásokkal. A közelgő magyarországi vá­lasztások miként befolyá­sol­hatják a romániai magyarság helyzetét netán az RMDSZ po­zícióját? Mindannyiónknak fon­tos az, hogy mi történik Ma­gyarországon. Jó lenne, ha Kétoldalú jövőkép visszanyerné azt a presztízsét, amellyel valamikor a kilencvenes években rendelkezett.

Erre nekünk is nagy szükségünk volna a kétoldalú kapcsolatokban Európában, Brüsszelben meg Bu­ka­restben is, mert Magyarország nem tud igazán hatékonyan be­le­szólni abba, hogy mi történik ve­lünk Romániában. Ami tehát a ma­gyarországi választások ered­ményét illeti, véleményem szerint nekünk nem az ottani választások eredményét kell befolyásolnunk, hanem, úgy gondolom, hogy a ro­mániai választások kétoldalú jövőkép a legfontosabb számunkra, az hat vissza közvetlenül az életünkre.

Oszd meg.