A filozófia mint a világnézet kifejezésének egyik formája, Navigációs menü

Salló László R. Dráma a Könyvében a Egy másik csoport a dokumtentumdráma, amely egyes esetekre épít, a konkrétum mellé rendelve a nagy számok törvényét, ennek modellálási módja: a legváltozatosabb dokumentumok halmazából értelmezi a tényeket: az egyedi esetét típusrangra emeli ezáltal — Peter Weiss, Hochhut, Örkény.

Külön irányzatot képvisel Tennessee Williams: a teljes valóságból az emberi lélek megbillent egyensúlyának, pszichikus konfliktusainak ábrázolására törekszik, neofreudiánus és más mélylélektani iskolák alapján. Egy újabb csoportot az abszurd dráma alkot, amelyben a szereplők csak elemek a sivár, kiürült, elidegenedett világ gyakran látomás- vagy metaforaszerű megjelenítésében Beckett, Ionesco.

S végül, mint már utaltam rá, ennek az osztályozásnak szemészeti rezidencia értelmében egy külön csoport jellegzetes képviselője az egzisztencialista dráma, de bármilyen filozófiai problémák illusztrálását szolgáló darab, a tézisdráma, amely a valóság tudati általánosításából, a filozófiai megfogalmazásmódból fakad — ld.

Sartre, Camus. Egyes esetekben a filozófiai-intellektuális mondanivaló megfelelő formája a mítosz-feldolgozás, esetleg a mítosz-újraírás.

A népi színjátszás, népköltészet örökségét fejleszti a szerző szerint tovább Federico García Lorca, ám egészen más jellegű drámát teremtve belőle: magasszintű intellektuális költészettel telítettet, ahol az életábrázolás stilizálásával olyan metaforarendszerbe szervezi, amely az írónak az ábrázolt világhoz fűződő értelmi és érzelmi viszonyulását is sűríti.

Ugyanakkor Lorca az, aki a humánumot mitizálja, ahogy ezt a módszert Székely János nevezi.

Mesopotamia: Crash Course World History #3

Lorca — s ebben teljesen helytálló az erdélyi társaival való párhuzam — a népi hagyományra épít, a hagyományból az ősi, mitikus tudatállapotot közvetítő elemeket használja, egyfajta öntörvényű mítoszteremtést kísérel meg: a világ elveszett teljességének felállításával, újraértelmezésével a mitizálás útján.

Federico García Lorca keltette mintegy új életre a Lorca víziószerű, sajátos és nagyon egyéni drámai világának létrehozásában mondhatni kénytelen volt mitizálni, egy saját és sajátos rendszert megteremteni és felépíteni mondanivalója erőterének megteremtéséhez, hiszen egységes világ ábrázolására törekedett.

Ennek érdekében kellett megteremtenie a maga nagyon elkülönült, nagyon különleges világát, amelyben eszköz volt népe mítoszvilága, az ebből egészen egyénien kiépülő saját mítoszvilág.

Csak ebben a talajban élhettek, mozoghattak indulatoktól fűtött, pusztán indulataiktól vezérelt hősei. Lényeges, hogy a szerző költő — ez nemcsak a szöveg versszerűségében mutatkozik, hanem a felhasznált-beolvaszott képi-szimbolikus elemekben.

• Hogyan lehet kipróbálni a látásélességet egy kisgyermeken
• újplatonizmus – Magyar Katolikus Lexikon
• Az evolúció összekuszált és szétkevert sodrának hullámzó örvényeiben hányódik minden: az egyéni és tömegsors, a múlt bukott formáinak töredékei, a szerteszét feszülő romboló és építő erők, a jelenben lüktető napok véres tétovasága és a jövendő alaktalan ködképei.
• Mi a különbség az ateizmus és a sátánizmus között?
• Valóság - Reality - lakhato.hu

Jellemző és jellegzetes e drámai világban a rítus- vagy liturgiaszerű mozgás mind a szereplők szövegeiben, mind a cselekmény előrehaladásában. Emberről, társadalomról, természetről egységes képet tud felmutatni, mert kívül helyezi magát saját korán, a mítosz és liturgia időtlenségébe helyezkedik. A Vérnász, a Yerma és a Bernarda Alba háza trilógiát alkot, s mindhárom a középkori liturgikus dráma eszközeit a népi hagyományok vi¬lágával ötvözve a pusztító tradíció ellen szól.

Mindhárom azt mutatja meg, károsíthatják-e a lencsék a látást? rombolja le a társadalmi élet merev normarendszerét a visszafojtott indulatok, érzelmek energiája.

Filozófia – Wikipédia

A Vérnász dramaturgiai felépítéséhez Lorca különböző hagyományokra támaszkodott. A népi előzmények a szerző módszerének, a mitizálásnak a legjelentősebb elemei. A spanyol ballada, a románc, amely őrzi a legendás mondai elemekkel átszőtt történelmi tudatot, telítődött a mindenkori jelen népélet megrázó élményeivel, s örökíti a babonás-vallásos világképű közösségben kialakult misztikus színezetét.

A népi forma műköltészeti változata egyébként a korábbi spanyol irodalomban is jelen van: Cervantesnél, Lope de Vegánál. Lorca maga még e darabja írása előtt egyféle hagyományt teremtett a La Barraca egyetemi színtársulat vezetésekor, ezt is felhasználta, beépítette alkotásaiba.

Fórum / Misztériumjáték ősnépi motívumokkal (Lorca, Nyírő, Tamási)

A középkor misztériumdrámájából s a spanyol népköltészet elemeinek kombinációjából alakította ki műve világát: egy mozdulatlan életforma, erkölcsi kódrendszer tragikumát modellálva.

Lorca sajátos mitológiája az alkotás képi-nyelvi szintjén elkezdődik: a szereplők annyira szimbolizáltak, hogy nevük sincs az egy Leonardót kivéve. Jellemzés helyett a stilizáció eljárását alkalmazza a szerző, a középkori moralitás eljárását követve: a magatartás, gondolkodásmód szóban-tettben megnyilatkozó vetületét világítja meg.

• A filozófia viszonya a komikumhoz: újraértékelés BEVEZETÉS Ebben a tanulmányban vitába szállok azzal az általánosan elfogadott nézettel, miszerint a filozófia ellenségesen tekint a komikumra.
• Szemészeti helyszín a szemészek számára
• Miért rossz látás az időskorban?
• Fórum / Misztériumjáték ősnépi motívumokkal (Lorca, Nyírő, Tamási) - Látó Szépirodalmi Folyóirat
• Szabadbölcsészet
• Nem látom, amikor elvonul mellettem, járását-kelését nem is veszem észre.
• Hevesy Iván: A dadaista világnézet
• Szemüvegek és diódák

Ő a drámába testesített ideológia fő hordozója: az ő élete demonstrálja legvilágosabban a pusztán külsőségekre támaszkodó, tartalmilag kiürült, a változásra megérett konvenciók és normák tarthatatlan voltát. A spanyol és egyetemes mítosz- és mondavilág motívumaira épül a dráma hangulati kerete, sejtésekkel, szuggesztiókkal terhes világa. E sejtések és sejtetések katafora-szereppel bírnak a drámaszerkezetben.

Hét alapmotívumra épít e darabban Lorca, ezek: a kés, a termékenység, a ló, halál, vér, becsület, bosszú. Ezek ismétlődnek, egyenként és Saját magam javítottam a látásomat fonódva jelentkeznek. A kés az egyik alapszimbólum: a napi munka, a szőlőmetszés eszköze, ugyanakkor fenyegető, fájdalmat támasztó, gyógy- és a filozófia mint a világnézet kifejezésének egyik formája ébresztő tárgy, az Anya szövegében hozzá kapcsolódva jelentkezik két másik motívum: a halál és a vér.

Ez utóbbi a címben előlegezi a darab egészét a nász szóval egybekapcsolva — elég nyilvánvalóan utalva arra, hogy nem valós és boldog házasság a téma, ennél fenyegetőbb képet vetít előre: a kiomló vér s az azt beszívó föld tobzódik igazából ezen a nászéjszakán.

Az említett három motívumhoz kapcsolódik a bosszúé, amely implikálja a becsület motívumát is. A termékenység a paraszti világ alapszimbóluma: lényeges értékkategória, a paraszti világ központi elemének, a földnek a vonatkozásában vizsgálva, hiszen a termőföld lényeges érték.

A ló motívuma a késéhez hasonló intenzitással van jelen a Vérnász világában. Ez a népköltészetben alapvetően férfi-szimbólum, a spanyol románcok világában a nyugtalanságot, az elvágyódást, a tragikus beteljesületlenséget is szimbolizálja.

Különös kapcsolódások jellemzik éjszakai fény rövidlátás darabban, a fenyegető előérzet fokozására szolgál: a veszett lovaglások, a habzó ló a csecsemőnek szóló altatódalban bukkan fel.

Alakja a szerző szándéka szerint a nézőben kétséget ébreszt a konvenciók megtartó és megtartandó ereje vonatkozásában. A szövegben a próza és vers váltakozik egy jól körvonalazódó jelentést hordozva. Prózában fogalmazott minden, a hétköznapok világára vonatkozó közlés, a versforma hozza a filozófia mint a világnézet kifejezésének egyik formája a dráma világába a rituálist, a stilizáltat, s a hétköznapok során elfojtott érzéseket, indulatokat, nem tudatosult ösztönöket — mindazt, ami a konvencionális keretet szétfeszíti.

Tamási a darabjaiban a székely mítoszvilágot próbálja a Lorcáéhoz hasonló erővel behozni, a darabon belüli világformáló erővé előléptetni. Nyírő József kísérletei több vonatkozásban rokoníthatóak a Tamásiéival.

Nagy Endre

Igaz, hogy a népballadák világából vett képek és nyelvi elemek nála a ködös-misztikus hangulat s a túlhajtott nyelvi díszek burjánzásában nem tudtak szuverén világgá kiépülni, s a propaganda-lelkesültség fajmítoszaiba torkolltak.

Korai novellái azonban semmiképpen nem elfelejtendőek. Tamási korai műveivel — mind a novellákkal, a Szűzmáriás királyfival, mind a drámai kísérletekkel, elsősorban az Ősvigasztalással — rokonságban áll, hasonló törekvést mutat. A férfiak okozzák majd valamennyit, mert a férfiak a napot és a csillagokat akarják, s ágaskodó lábuk alatt romlik a föld. Pedig itt élünk a földön, mert ez az emberek hazája.

IV. A német klasszikus filozófia

S ha ez a mi hazánk, áldás kell nekünk rajta. Víg öröm, melegség és mosolygó gyümölcsök. Az ősasszony-motívumnak az a vonatkozása, ami Nyírőnél megjelent, Tamási drámái közül az Ősvigasztalásban található meg.

Ó, adj nekem egy ősvérű asszonyt…" Lorcánál a Vérnászban az Anya és a Menyasszony is ezt az ősasszony-motívumot képviselik, magukban hordozzák értékük mellett végzetüket, mert a Föld ősszenvedélye lobog bennük, mert ők a letéteményesei és megőrzői a megkötő és pusztító hagyománynak. Az asszony-motívum mellett a tűzé is összekapcsolja a két székely szerzőt.

A tűz-helynek emléke ma is minden pásztortűz. Mások virágot, én tüzet teszek a sírjaimra" — folytatja Nyírő hőse, Füzy Ádám. A látás javításának technikája egyenes folytatása ennek Tamási Ősvigasztalásának halottégetése Csorja Ambrus utolsó kívánsága szerint, aki egész életében az istennek tartott Tűzhöz könyörgött.

A filozófia viszonya a komikumhoz: újraértékelés | Et al.

Minden összeomlik, s végezetül csak a tűz fog lebegni mindenek sírja felett … Cselekedd meg … hódolj velem a tűznek … Rakj nagy tüzet s virágos testemet — hamvaszd el … Elégetsz-e …? Egy ismeretlen Tamási Áron dráma. In Cselekvés-nosztalgia. Budapest, Salló László: Tamási Áron színpadi játékai. Bukarest, Kocsis Róza: A szintézis felé. Bíró Béla: Szakrális dráma vagy piéce bien fait? In Visky András szerk.

Sepsiszentgyörgy, A Tamási-dráma módosulásai. In Vallasek Júlia: Elváltozott világ. Debrecen, In Egy rögeszme genezise, Bukarest, A filozófia mint a világnézet kifejezésének egyik formája Lászlóné: Dráma a XX.

A filozófia viszonya a komikumhoz: újraértékelés

Mész Lászlóné, i. Federico García Lorca: Vérnász. Illyés Gyula fordítása.

1. Készült a Lukács György Alapítvány támogatásával © Nagy Endre, [ PDF formátumban ]     [ EPUB formátumban ] Fülep Lajos életművében tekintélyes helyet foglal el az évtizedeken át folytatott, újra-újra kezdődő szellemi küzdelem az esztétikum, közelebbről a művészet filozófiai megismeréséért, specifikumának leírásáért.
2. Myopia forum
3. A napszemüveg hatása az emberi látásra
4. Nagy Endre: Fülep Lajos művészetfilozófiája () (Z-füzetek/)
5. A látószervek fejlődési rendellenességei
6. Színes látás kezelése rövidlátás lehetséges

Taxner-Tóth Ernő: Tamási Áron. Nyírő József: Jézusfaragó ember. Kolozsvár,3.