Csak látvány. K október T.8 | lakhato.hu

Városi csak látvány ez a látvány rendszerint állandó elemekből áll össze: egy magas ház, egy megálló emberekkel, egy vasúti felüljáró, egy kis csak látvány, egy pláza vagy egy színház.

Az emberek és az autók, járművek folyamatosan változnak, de az ő jelenlétük is állandónak tekinthető, ahogy a városképet romboló reklámoké csak látvány. Valójában nem tudunk a látvány mögé nézni. Nem látunk be a házakba, nem látunk bele az emberek lelkébe, és ritkán történnek az utcán olyan zsánerszerű jelenetek, amelyek valamit megmagyaráznak abból, amit látunk.

Elkészült az eddigi legkülönösebb marsi ház látványterve - Rakéta

Apró történések az értelmezés lehetősége nélkül. Szabó Ábel városképei és tájképei esetében nem erről van szó.

Megosztom hajó nevezésére számítanak az Kékszalag Raiffeisen Nagydíjon.

Egyrészt az emberek szinte teljesen hiányoznak a képeiről, elmondása szerint azért, hogy a kép nézőjét ne befolyásolja a befogadásban egy másik alak, ne kelljen a látványt megosztania valakivel.

Másrészt a kiállításon megjelenő legfrissebb munkák mindegyike olyan, mintha csak látvány közben, egy járműből látnánk az elénk táruló városrészletet. Az esetek többségében irodaházak, gyárépületek, elhagyatott gyárromok és piacok épületeit láthatjuk.

Körülöttük burjánzik a természet, a járda tócsáiban tükröződik az égbolt, és az égen különleges felhőátvonulásnak, vagy a lemenő nap látványának lehetünk tanúi.

A természet újjáéled a romokon, lassan benőve a civilizáció romjait, új élet sarjad a porladó köveken. Úgy érezzük, hogy a természetnek nincs szüksége ránk. Azokon a festményeken, amelyeken homályos, piszkos és összefirkált, összekarcolt ablakon át látunk ki a szürke városra, még egyértelműbbé válik számunkra, hogy valójában milyen korlátozott a látásunk.

Minden, ami...

Szabó Ábel nem történelmi épületeket csak látvány romokat fest, nem a múlt darabkáit, hanem azokat a nagyon is mai épületegyütteseket, amelyek ipari nagyvárossá tesznek egy települést, amelyek miatt a vidéken élő emberek is a nagyvárosba költöznek szerencsét próbálni, új megélhetést keresni, a zöld erdőt a csak látvány és óriásplakátok erdőjére helyes látás műtét nélkül. Mivel a képeken ember által létrehozott tereket és épületeket láthatunk, felmerül a kérdés, hogy az Augé-i értelemben ezek az ábrázolások helyeket, vagy nem-helyeket mutatnak?

A francia antropológus azokat a helyeket, amelyekhez kulturálisan kapcsolódunk, megkülönbözteti azoktól, amelyek átmenetiek, idegenek, identitás nélküliek, senkihez sem tartoznak, ezért nem csak látvány hozzájuk kötődni. Ebben az értelmezésben egy gyárrom, egy csak látvány piac vagy egy elhagyatott villamosmegálló nem-helynek minősül.

Akció, látvány, ötletek – ez vár ránk a mozikban idén

Szabó Ábel képein nagyon gyakran ilyen terekkel találkozunk. Értelmezésükhöz az Umwelt fogalmát szeretném segítségül hívni. Jakob von Uexküll, az etológia egyik úttörője alkotta a kifejezést arra a környezetre, amelyet szubjektív módon tapasztalunk magunk körül, és amelyben szubjektumként létezhetünk.

Ha manapság egy nagyvárosban körülnézünk, többnyire olyan környezet tárul a szemünk elé, amely nem kellemes, nem otthonos, inkább kényelmetlen. A nagyvárosi ember számára ezek a terek vagy nem-helyek mégis Umwelt-ként működnek, mert belekényszerül egy olyan élethelyzetbe — és itt globális értelemben vett kényszerről van szó —, ami egyáltalán nem kellemes.

A 3D nyomtatás életünk lassacskán minden szegmensében teret nyer magának, így többek között az építkezésben is; múlt hónapban például Csehországban átadtak egy 3D-s nyomtatási technológiával kivitelezett, vízre tervezett házat, tavaly Mexikóban pedig egyszerre ötven lakóépületet vehettek birtokba a helyi szegény közösségek. A dolog azonban nem áll meg ennyiben, ugyanis már léteznek látványtervek az első, Marsra készülő futurisztikus otthonokról is. A NASA ben hirdette meg 3D Printed Habitat kihívását, a jelentkezők dolga pedig nem volt más, mint építészetileg kivitelezhető otthonokat tervezni a vörös bolygóra. A feladat elsőre talán szórakoztatónak tűnik, a csapatok azonban keményen küzdöttek az ötszázezer dolláros főnyereményért, hiszen ki kellett találniuk, hogy milyen technológiát alkalmaznának, milyen anyagokat használnának az építkezéshez, és egyáltalán, milyen extrákat tervezzenek a házakba, hogy azok ne csak látvány élhetőek, de kifejezetten kényelmesek legyenek.

Szabó Ábel festészete erre a látványra irányítja a figyelmünket. Ezért műveinek befogadása során a felületes figyelem által ismertnek gondolt terek helyett valami mással van dolgunk.

A Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ szervezésében megvalósult tárlat október ig tekinthető meg a művelődési ház nyitva tartási idejében. A kiállítás megnyitóján Loschitz Ferenc igazgatóhelyettes mondott köszöntőt, majd maga az alkotó, Molnár Lajos tartott tárlatvezetést a megjelenteknek.

Nem házakat, nem is a nagyvárosi lét archeológiáját vagy virtuóz hiperrealista vásznakat látunk. E munkák ereje abból adódik, hogy a mesteri festészeti eszközhasználat egy elmélyült gondolkodási folyamat médiumává válik.

Visszavezet minket a mindennapi vagy éppen kellemetlen környezet látványa csak látvány.

A látvány-csapatsportok eltérő támogatásáról is a Gazdaságvédelmi Akcióterv alapján rendelkeznek

Ezért nem tudjuk elfordítani a fejünket, a kényelmetlen érzés helyét elfoglalja a kíváncsiság. A működésbe lépett műtárgy megnyit: képesek vagyunk a dolgok mögé nézni, a hamis látszat mögött megértjük a művész szándékát és azt a dolgok mögötti látványt, aminek szemlélésére meghív minket.

Kondor-Szilágyi Mária, a kiállítás kurátora.