A látószervek szerkezete, Tartalomjegyzék
Az emberi szem ennek csak a töredékét képes érzékelni, körülbelül a — nm hosszúságú hullámokat. Az élőlények többségének fontos a fény érzékelése. A növényeknek a fotoszintézishez, az állatoknak a tájékozódáshoz fontos. Természetesen az egysejtű és a bonyolultabb testfelépítésű állatok is másként, és mást érzékelnek a körülöttük lévő világból.
A fény érzékelésének az első lépése a fény a látószervek szerkezete a sötétség megkülönböztetése. A második lépcsőfok az, amikor az élőlény már a fény intenzitását és a fényforrás irányát is meg tudja határozni.
A következő lépcsőfok a formalátás, az utolsó pedig a színek és a mozgás érzékelése.
Az egysejtűek a sejthártyájukkal érzékelik a a látószervek szerkezete intenzitását, és ennek változására valamilyen mozgással válaszolnak. Az ostorosmoszatoknál már szemfoltot is találhatunk. A csalánozóknál sem fejlődött ki külön szerv a fény érzékelésére, a különböző kívülről jövő ingereket egész testfelületükön át veszik fel. Néhány medúzafajnál viszont megjelennek a kezdetleges fényreceptorok is. A laposférgeknél a különböző fényérzékeny sejtek összetömörülnek a látószervek szerkezete ezek a hám alá süllyednek.
Így kezdetleges csésze- és gödörszemek alakulhatnak ki.
A látás helyreállítása drága
A gyűrűsférgeknél az állat feji részénél találjuk meg ezeket a sejttömörüléseket. Egyes fajoknál már találkozhatunk bonyolult felépítésű látószervvel pl. A puhatestűek közül a látószervek szerkezete csigákra és a fejlábúakra jellemző a fényérzékelés. A fejlábúaknak már kép- és színlátásra alkalmas hólyagszemük van, mely a hám betüremkedéséből alakult ki. Az ízeltlábúak szeme a pontszem vagy az összetett facetta- szem, amely több száz egyszerű szemből áll.
A rákoknál a facettaszem mellett találunk fényérzékeny dúcidegsejteket is. A tüskésbőrűek törzsénél a látószervek szerkezete találunk látószervet, de valamilyen formában ők is érzékelik a fényt. Ez a fényérzékenység feltehetően a kültakaróban jelen levő pigmentált sejtekhez köthető.
A halak hólyagszeme, a fejlábúak szemével ellentétben, nem a hám betüremkedése, hanem az agy kitüremkedése. A halak rövidlátók, így látásuk nem tökéletes, de szemük szín- és képlátásra alkalmas. A kétéltűek látószerve igen fejlett, de csak a mozgást érzékelik. A kígyók két szemhéja átlátszó és összenőtt, ezért nem pislognak.
Egyes madarakban a hipotalamusz bizonyos idegsejtjei érzékelik a a látószervek szerkezete átszűrődő gyenge fényt.
A látás helyreállítása drága
Így érzékelik a kakasok is a hajnal közeledését. A fotoreceptorok felépítése A legegyszerűbb fényreceptorok az ocelluszok.
Szerkezetük szerint lehetnek pigmentált hámsejtek tömörülései vagy a hámsejtek betüremkedései révén létrejövő serleg vagy bogyó alakú bonyolultabb szemek is. Ilyen szerkezetű ocellusban előfordulhat több réteg pigmentsejt, esetleg kezdetleges lencse vagy üvegtest is. Ezek a behatoló fényhez viszonyítva inverz vagy everz szemek lehetnek.
Az előbbi esetben a fénynek több közegen lencsén, üvegtesten stb. Az utóbbiaknál a fény közvetlenül a receptorsejtekre vetődik.
Emberi szem
A főként rovaroknál előforduló összetett szemek ennél bonyolultabb felépítésűek. A facettaszem akár 12 egyszerű szemből ommatidiumból is állhat. Az ommatidiumnak két fő része van. A felszínen helyezkedik el a fénytörő apparátus lencsemíg alatta az érzékelő idegsejtek rétege. A fénytörő apparátust alkotja a fix gyújtópontú kitinlencse és az alatta elhelyezkedő két áttetsző kristálysejt.
Navigációs menü
Ez alatt találhatók a fényérzékeny retinulasejtek. Minden ommatidium nyolc retinulasejtet tartalmaz, melyek összessége alkotja a retinát. Minden retinulasejt elsődleges érzéksejt, melyek belső felszínén vékony mikrobolyhokból álló fényérzékeny szegély található, a rhabdom.
Az egy ommatidiumhoz tartozó rhabdomok összessége adja az ommatidium fényfelvevő népi gyógyszerek a látás javítására. Attól függően, hogy a pigmentsejtek lefedik-e az ommatidium teljes állományát vagy sem, kétféle összetett a látószervek szerkezete beszélhetünk, mivel ez a képalkotás elvét is befolyásolja. Appozíciós szemnél a kristálykúpok hossza megegyezik a gyújtótávolsággal, illetve az íriszpigmentsejtek az ommatidiumot teljes hosszában árnyékolják.
Ekkor a fénynyalábok egyenként jutnak be az ommatidiumok területére. Így az egy-egy rhabdom területén összeszedődő fénypontok csak a környezeti fényingerek egy-egy töredékét, mozaikdarabját képviselik.
Az ommatidiumok összességének retinális részimpulzusaiból alakulhat ki a környezet valamelyest teljes képe. Az ilyen appozíciós szem a nappali életmódú rovarokra jellemző. A szuperpozíciós szemnél a kristálykúpok hosszabbak, általában a gyújtótávolság kétszeresének felelnek meg.
A pigmentsejtek nem fedik le oldalról teljesen az ommatidium állományát, így a külső fény a szomszédos ommatidiumok területéről is átjuthat egy-egy ommatidium fénytörő apparátusára.
ÉLETTAN-ANATÓMIA. - ppt letölteni
Ily módon egy bizonyos számú kristálykúp egységes fénytörő közeget alkot, ami lehetővé teszi a gerincesek szeméhez hasonló összetett kép alkotását. Ez a szemtípus az éjszakai rovarokra jellemző, mivel kis fényintenzitás esetén is hatásosan összegyűjti a fényingereket. Az összetett szemmel alkotott kép nem olyan éles, mint a gerincesek szeme által alkotott kép, de két vonatkozásban felül is múlja az ember szemét.
Eszköztár: A szem A látószerv a szemgolyóból és a hozzá tartozó mozgató és védő berendezésekből áll.
Az összetett szem látószöge fok feletti is lehet, míg az ember látószöge csak fokos. Ráadásul a rovarok szeme a gyorsan mozgó képek felbontását nagyobb sebességgel képes végezni. Míg az ember, ha 1 másodperc alatt 24 képkockát lát, azt már folyamatos mozgásként érzékeli, addig a rovarok akár képkockát is képesek másodpercenként megkülönböztetni.
A gerincesek látószervét a szemgolyó és a hozzá tartozó járulékos szervek pl. Mivel az emberi szem felépítése az összes többi gerinces állat szeméhez hasonló, a gerincesek szemének a felépítését az emberi szemen keresztül mutatom be. Az emberi szem három rétegből épül fel. A külső réteg ínhártyából és a szaruhártyából corneaa középső az érhártyából, a sugártestből és a szivárványhártyából, a belső réteg pedig az ideghártyából retinaaz ingerfelvevő rétegből áll.
ÉLETTAN-ANATÓMIA.
Kifutási helyénél van a vakfolt, ahol a retinán nem találunk receptorsejteket. A pupillát körülölelő szivárványhártya mögött a szemlencse, a szemlencse és az ideghártya között pedig a kocsonyás üvegtest található.
Az elülső és a hátsó szemcsarnok a szivárványhártya előtt és a látószervek szerkezete található, itt kering a csarnokvíz, mely a lencsét táplálja. Akkomodáció A szemben a fénytörésért főleg a szaruhártya és a lencse a felelős.
A szem fénytörő képességét dioptriában D adjuk meg.
Sérv a szem alatt és annak kezelése A szemgolyónak három héja van: a külső, az érrendszer és a retina. A külső héjban az elülső átlátszó rész - a szaruhártya és a hátsó rész - a sclera. Darwin természettudományos kutatásainak és evolúcióelméletének jelentősége.
A szaruhártya fénytörő képessége minden pontján azonos, míg a lencsénél ez nincs így. Attól függően változik, hogy a lencse magját vagy réteges köpenyét vizsgáljuk. Ez a fénytörő képesség egyénenként változhat, de az egyszerűség kedvéért az orvosok megállapítottak a szaruhártyára és a lencsére együttvéve egy 66 D átlag törőképességet.
A szem alkalmazkodását akkomodációját a lencse és a szem izmai teszik lehetővé. Azt a legtávolabbi a látószervek szerkezete, amelyet alkalmazkodás nélkül élesen látunk, távolpontnak nevezzük.
Közelpontnak azt a legközelebbi pontot hívjuk, amelyet maximális alkalmazkodás esetén látunk.
A közelpont fiatal korban egészséges szem esetén 10 cm távolságban, a távolpont a végtelenben van.
