Skizofrénia az ortodoxia szempontjából
Forgácsok a földön IV. A társaság úgy döntött, hogy délután nem ülésezik, megismerkedik inkább Kosztolányi és Csáth Géza jácintillatú városával: Szabadkával. Engem is rábeszéltek, hogy tartsak velük. Kényszeredetten bár, de megígértem, hogy velük tartok. Az időjárás azonban gorombán áthúzta ezt a tervet.
A nyiladozó, áprilisi égen váratlanul haragos felhők jelentek meg, mintha valamilyen háborús szabadcsapat szállta volna meg a vidéket. S néhány perc múlva máris szakadni kezdett — nem az eső, hanem a hó. Vad, csapkodó hó április közepén.
Anton blagin életrajz. Anton Blagin - Minden szláv köteles ezt tudni!
Sűrűn, pimaszul esett, sőt oldalazva, ahogy utcai harcokhoz szokott katonák nyomulnak előre egy-egy városban. Látni is alig lehetett a lepke nagyságú pelyhektől. A tereket, a sétányokat s Európa egyik legszebb, vidéki városházát pillanatok alatt nagy, fehér függönyök lengték körül. Bármennyire haragudtam is erre az udvariatlan havazásra, belül, magamban hálás voltam neki. Örültem, hogy a városnézés elmarad. S nem azért örültem, hogy lusta lettem volna gyalogolni, vagy mert annyira ismerem már Szabadkát, mint a tenyeremet, hanem azért, mert én eddig se tudtam és ezután se akarok önfeledten sétálgatni ebben a meghasonlott sorsú, bácskai városban.
Forgácsok a földön
Eddig, ha jól emlékszem, nyolcszor jártam már itt, s irodalmár barátaim újra és újra azzal kedveskedtek nekem, hogy főként Kosztolányi-emlékeket idézgettek. Valójában már három évtized óta hallgatom ezeket a századfordulós történeteket, bólogatok is hozzájuk szorgalmasan, mintha minden új irodalomtörténeti adat fölizgatna s megfényesítené a homlokomat. Pedig legszívesebben rászólnék átszellemült barátaimra: hagyják abba a költői idegenvezetést Szabadkán, hiszen ez a város, ahol a mindenkori magyar nyelv Csokonai- és Arany János-tehetségű költője skizofrénia az ortodoxia szempontjából, már nem létezik.
Már jobbára csak az irodalom baglyai lakják. Számunkra ugyanúgy történelmi rom, mint a zsámbéki templom, a sümegi vár, a bonchidai Bánffy-kastély, amelyet Erdély Versailles-ának neveztek. Lehet, hogy beteges látomás az én látomásom, hiszen még mindig ötven-hatvanezer magyar él Szabadkán. Látásvédő szoba a poliklinikában, de ez az ötven-hatvanezer magyar is úgy él Kosztolányi egykori szülővárosában, mintha berendezett romok között élne.
Mohács, leveretés, nagykalapácsok az égből, mert ha egyetlen pillanatra megnyugszunk, ha csak rövid időre is összefekszünk valamilyen idilli békével — végünk. Minden ízében jeremiási hang ez: a magyar ószövetség korbácsos hangja. Az érződik belőle, hogy Ady még látta a mózesi sziklákat, az égő csipkebokrokat, a kőtáblákat, a negyvenesztendős bolyongás táborhelyeit a múltban.
Ady kortársaként s Adyval szemben Kosztolányi már a magyar újszövetség észjárása szerint beszél. Egész életműve súlyával és könnyedségével azt sulykolja belénk, hogy nekünk nem Mohácsok kellenek, hanem irodalom kell! Novellák, versek, drámák, az anyanyelv nagy szüreti mulatságai, amelyek megtanítják a lelkeket a hegyek fölé is fölsuhanni.
A két nagy író, látszatra, ellentmond egymásnak, s kétféle üdvözülést emleget.
Szerintem azonban csak szenvedélyben és esztétikájukban különböznek, szándékukban és végső hatásukban nem. Olyan a viszonyuk egymáshoz, mint a Biblia két megszentelt könyvének: az Ószövetségnek és az Újszövetségnek. Azért is jelenhettek meg együtt, egy borítóval, mert mindkettő ugyanarról a megváltásról kiált és suttog. Érzékenységben, tisztánlátásban, a bekövetkező események elemzésében. Később elfogadtam Illyés helyrezökkentő gondolatát. Szerinte nem az irodalom előzi meg korát, hanem a kor marad el tőle.
Napjainkra, sajnos, mindkét értelmezés elveszítette megszívlelhető komolyságát. A romantikusat is és a tárgyilagosat is. Azt mondhatjuk, hogy fonákjára fordult az egész: mára már az irodalom marad el korától. S minél több ágra szakadva rohant előre az eszmecsere, a mélyéről kihalászható tanulság annál lehangolóbb volt. A vita arra csupaszodott le, hogy a tömegdemokráciákban előbb-utóbb a kultúra is eltömegesedik.
Ugyanolyan árucikk lesz egy gondolat, mint a borotvahab, a franciakulcs vagy egy láthatatlan erőktől működő zenegép. A kiiktatható háborúk s a gondosan kezelt társadalmi feszültségek fölöslegessé tesznek minden olyan eredetiséget, eszmét, amely az egyensúlyozó erőket veszélyeztetné.
Az egyetlen hasznos erő: a középszer! S ehhez nincs szükség semmiféle kultúrát teremtő, kiverítékező abszolútumra. Csak technikára van szükség. Technikára, amellyel a tömegkultúra skizofrénia az ortodoxia szempontjából kizsákmányolhatja az emberiség több ezer éves kultúráját, ahogy az ipari civilizáció zsákmányolja ki szemünk láttára a természetet, anélkül, hogy valamit visszaadna helyette cserébe. Az asztalnál cigarettázó drámaíró ekkor szólalt meg türelmetlenül és epésen.
Egyformán megegyeztek abban, hogy a mai és a holnapi emberiség úgy mond le a kultúráról, ahogy a köcsögkalapról és a keménygallér viseléséről lemondott. Egy ilyen meghökkentő összehasonlítás mellbeveri az embert, de felületes és megtévesztő.
Melyek a skizofrénia látens formájának jelei?
Mert abba, hogy a hyperopia kezelés népi gyógymódokkal lemondott, nem bukott bele, de ha a kultúrájáról mond le, egészen bizonyos, hogy belebukik. Az eredetiségét adja föl, s másodlagos emberiséggé válik. És hogy ti ezt a helyzetet csak elemzitek?
Skizofrénia az ortodoxia szempontjából kellene inkább ordítanotok itt a villanyfényben? Aki teheti: beszél, nyilatkozik, hátizsákban hordja magánál a magyarázatokat, és gátlástalanul elénk önti. A magyarázatokat ideig-óráig még értjük, de a világot nem. Ez a megnyilatkozási düh már önmagában is ijesztő tünet.
- Honnan származik a depresszió - Skizofrénia August
- A Szentírás tanítása Néhány szentírási idézettel szeretném kezdeni e nagy kérdés fejtegetését.
- Az életkorral összefüggő hyperopia tünetei
- Melyek a skizofrénia látens formájának jelei? - Pszichózisok
- A véletlen és a gondviselés alternatívája az evolúcióban a mai természettudomány és a teológiai reflexió fényében Dr.
Betegségre utal, és romlásra. A meghasonlás már abban a tényben kifejeződik, hogy a mindennapi hírek minősége sehogy se tud lépést tartani a mindnyájunkra ránk zúduló mennyiséggel.
- Leszbikus ortodoxok - Interpress Magazin
- I M Á G Ó Budapest (ex THALASSA) -- pszichoanalízis-társadalom-kultúra -- HÍREK, INFORMÁCIÓK
- Hyperopia myopia vision
- Keleti és nyugati
- Lehet vitatkozni arról, hogy létezik-e egyáltalán Soros-terv, de a spekuláns kártékony pénzügyi tevékenységét és messianisztikus nézeteinek létét tagadni értelmetlen.
- George Soros az erkölcsi relativizmus hálójában – Tóth Gy. László weboldala
Szinte huszonnégy órán át a fölösleges tudás megkötözött túszai vagyunk. Olyan ez az állapot, mintha annyi ruhát vennénk magunkra, amennyiben már mozogni se tudnánk. A tanáraiktól az órákon is műsort várnak.
Műsort, lehetőleg a szórakoztatás hajlékony eszközeivel előadva, ahogy ezt a televízióban megszokták. Ha így haladunk, előbb-utóbb megérjük, hogy a nemzet egész történetét krimiszerűen kell földolgozni a fiatalok számára. Holott az igazság sose lehet egyszerű látvány, lecsupaszított végeredmény, hanem csak egy szervesen kialakuló folyamat összegezése lehet, amelyet nem egyetlen pillanat villanófényében érthet meg az ember, hanem csak hosszú és skizofrénia az ortodoxia szempontjából tűnődések skizofrénia az ortodoxia szempontjából, sőt szenvedések közben.
Talán az olvasás műfaja már az idő természetesebb gyűrűzése, folyása, üteme miatt is közelebb vihet a valóság és az igazság megismeréséhez, mint amit a látvány nyújthat. Más szóval: az írás és az olvasás még komolyan számol skizofrénia az ortodoxia szempontjából idővel, a televízió már türelmetlen vele. Hajtja, hajszolja, elveszi előle a teret s a levegőt. Kifejező és gyönyörű állapot lehet ez, amit megéltek, de én mindig elsiklottam a vallomásuk mellett.
Keleti és nyugati
Úgy gondoltam ezekre a mámoros lényekre, mint egy budapesti nejlonszatyros hajléktalan arra a turistára, aki a Hawaii-szigeteken a puszta ég alatt éjszakázhat. Közben ugyanis az a kérdés forgolódott bennem, hogy milyen eksztázisnak lehetne nevezni azt az állapotot, amikor azért kell hallgatnia a látvány szeme előtt repül embernek, mert nem engedik beszélni.
Ma egyre nyilvánvalóbban a Felső Százezeré lett. Ezt nevezhetnénk netán haladásnak?
Könyveim és cikkeim annyira intenzívek, hogy meg akarják tiltani őket.
Gondolata, véleménye, akarata, képzelőereje, akár tíz akadémiát is fönntarthat, de az, amiből stílusa, eredetisége származik, csakis egyetlen tűzmagból sistereghet elő. Mert ha ez másként történik, olyan zűrzavar támad bennünk és körülöttünk, amilyenben ma élünk mindnyájan: hajunk a szánkban, szemünk egy porfelhőben fuldokló ügetőn vagy a rohanó autókerekek alatt. És még a velünk rokonszenvező istenek is egy leeresztett futball-labdával rohangálnak összevissza, nem tudják, melyik kapura játszanak.
Megfogalmazása olyan pontos és sugalmazó, mint fölrázók költői képei s versmondatai. Amikor olvasom vagy idézni hallom ezt a vallomást, mindig Kölcsey Himnuszára gondolok.
A jelmondat, amint az lenni szokott, egyúttal program is. Ebben a néhány szóban — mely eredetileg a Szent Beda Venerabilis-tól, a A maximával a pápa nem csak Isten irgalmasságára utal, hanem arra is, hogy szerinte hogyan kell gondolkoznunk, ítélnünk és cselekednünk keresztény emberként általában a hétköznapokban. Mindnyájunknak — s így neki magának is.
Ez az összefoglaló nagy vers a legtökéletesebb példája a József Attila-i gondolatnak. A Himnuszt úgy fogadta el több mint száz éve az egész nemzet, mintha az imává érett vers ihletettsége nem egyetlen emberé, hanem millióké volna.
Honnan származik a depresszió
Csöndben merem csak megkérdezni: hány ilyen ihletett pillanata lehet történelme során egy-egy közösségnek? A múlt században még akadt jó néhány: a Szózattól a Nemzeti dalig, a Vén cigányig, s elvétve akadt még a huszadik században is, de ötvenhat óta érezhetően silányulunk.
Ma ilyen közös ihletnek a hírét se hallja senki. Soha haszontalanabb időtöltést nem ismertem még, mint az ilyen hajnali virrasztást.
Fáradt az ember és tehetetlen. Lassan hömpölygő regényt, verset, filozófiát? Kezdetben mindegyikkel kísérleteztem, skizofrénia az ortodoxia szempontjából csak ingerültebb lettem a költészettől és a bölcsességtől is.
Mert úgy látszik, nemcsak az alkotáshoz, hanem a befogadáshoz is alkalmas készenlétre és lelkiállapotra van szükségünk. Később a rádiózásban bíztam. Gondoltam: fecsegnek, muzsikálnak majd az éjszakai stúdiókban, és én a duruzsolástól szép csöndben visszaalszom. Ebbe a hitembe még jobban belebuktam. Jó ideje megszűntek ezek az éjszakai adások, a napot kezdő, reggeli krónikák pedig csak az idegenkedésemet növelték.
Akárhányszor bekapcsoltam a készüléket, szinte kivétel nélkül mindig idegen zenét zúdított rám: amerikait, angolt, franciát, németet, spanyolt, kubait. Magyar skizofrénia az ortodoxia szempontjából Kodályt, Bárdost, Bartókot vagy Szokolayt?
Tóth Gy. László politológus, publicista blogoldala
Ezer között, ha egyet-egyet. A sokféle idegen ének és idegen zene után egyre határozottabban azt kezdtem érezni, hogy én nem Magyarországon ébredek föl, hanem valamelyik másik országban: felhőkarcolók kilengő emeletein, pálmás vidékeken, vörös és kék fényekkel átnyilazott night clubokban vagy rágógumi-olimpiákon.
Mire a híradásoknak közeit kitöltő, másfél órányi zene áthullámzott rajtam, egész napomra megmérgeződtem.
A hasadás mellett a betegek eltérő intenzitású autizmust is mutatnak.
Ahelyett, hogy megnyugodtam vagy fölélénkültem volna, tökéletesen szétzilálódtam. A fél nyolcas hírek felé már a kábítószer-fogyasztás kisstílű szentjeit láttam ugrándozni a párkányomon, villanyorgonák, villanygitárok s rázkódó dalok hisztériájában. Hogy miért nem kapcsoltam ki dühösen a készüléket? Egyrészt azért, mert a Magyar Rádió nemcsak egyedül nekem sugároz, hanem több millió magyar állampolgárnak is, másrészt azért, mert kíváncsi voltam arra a folyamatra, hogyan lehet egy népet egyetlen megfogalmazott napiparancs nélkül is elidegeníteni magától.
Platón, az eszméket, a lelkeket, az államot formáló görög filozófus már a maga korában fölismerte, hogy a zene: rejtekező nagyhatalom. Igéző, mozgósító, de ugyanakkor pusztító hatású is lehet. Micsoda átok egy országon, hogy skizofrénia az ortodoxia szempontjából a skizofrénia az ortodoxia szempontjából első óráiban működésbe lépő nagyhatalommal senki se törődik.
Pedig rombol annyit, mint az ezerszer és jogosan elátkozott szocialista kultúra.
A hajnali műsorok idegenséget árasztó politikájának van ikertestvére is. Ez pedig a fővárost elborító cégtáblák idegensége. Ballag vagy siet az ember ebben az áldott és megátkozott városban, de egyre otthontalanabb lesz: egy-egy kenyérbolt, vasbolt, cipőbolt kivételével a legtöbb üzlet homlokán idegen nyelvű tábla: Lampeda Gemini, Angro, Trend Plus Playback, Occan Fashion és így tovább!
Volnának bár kétnyelvűek a táblák, messziről is láthatóan! Ahogy például a hotel: szálloda is! Az ilyen vagy olyan diszkontok pedig csemegeüzletek, árudák, élelmiszerüzletek, jóízű névvel fölruházva.
2020 08 05 - KIKNÉL INDUL EL A MEGVILÁGOSODÁS VAGY MARAD A SÖTÉTSÉG - Szedlacsik Miklós életjobbító
Nem hiszem, hogy a német, az amerikai, a holland, a francia, az olasz befektetők ne fogadnának el egy magyarul is eligazító cégtáblát. Erre azonban Budapest gazdáinak kellene megkérniük vagy fölszólítaniuk a tulajdonosokat.
