Világnézet mítosz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem | Aktuális | KIEMELT EGYETEM - UNIVERSITY OF EXCELLENCE
A mongol eredetmondák, mítoszok Miért jön a nyárra tél?
Miért van négy ujja a tarbagánnak? Honnan származnak a mongolok? Miért alkotta meg Világnézet mítosz Namdzsil a lófejes hegedűt, a morín húrt?
Keresték, mint minden más nép, a magyarázatot az őket körülvevő világ jelenségeire, s a kételyekre, kihívásokra ősi bölcsességüket tükröző mondáikban, legendáikban adták meg a választ. Domog - így hívják a halha mongolok az eredetmondákat, eredetlegendákat, mítoszokat, ülger - így hívják a meséiket.
A mondáknak, meséknek az alapmotívuma a belső-ázsiai vadászok és nomádok öröksége, de gyakran az ősi rétegtől szinte elválaszthatatlanul beépült a mongol hagyományba az idegen mesekincs is. A magyar népmesék egyik talán legrégibb világnézet mítosz - a Fehérlófia - megtalálható számos mongol népmesében is, ő a tehéntől lett vitéz, kinek teste félig állat, félig ember, ő Borjúfejű Maszang, vagy a Fehérszájú borjú.
- Mítosz vagy logosz? | lakhato.hu
- Orvosi berendezések szemészeti
- Látási gyógyszerek fejlesztése
- mítosz | Haag lexikon | Reference Library
- Vagyis a világ Mithrász vallását vette volna fel.
- Full text search mítosz: I.
Alakja jól ismert a tibeti mesékből is, s mikor a buddhista vallás terjedésével a mongolok megismerkedtek az indiai-tibeti műveltséggel, az írott és a szájhagyomány óhatatlanul hatott egymásra, s ma már nehéz pontosan megmondani egy-egy mesemotívum eredetét. A totemisztikus elképzeléseket tükröző Fehérszájú borjú típusú történet mindenesetre az világnézet mítosz képezi a mongol meséknek, eredetmondáknak.
A mongol mondák, mesék motívumainak ősi rétegét kínai, majd buddhista indiai-tibeti elemekkel gazdagították. Az indiai-tibeti szüzsék legtöbbször a tanító célzatú, példabeszéd gyűjteményekből kerültek át a szájhagyományba, s a bennük szereplő, a mongol pusztáktól, erdőktől idegen lények elefánt, majom, makara-krokodil stb.
A buddhista világnézet általánossá válása után gyakran kicserélődtek az eredeti istenségnevek Sákjamuni Buddha, Vadzsrapáni bódhiszattva, az indiai Eszrua Isten vagy az iráni Ahuramazda mongolosan formált nevére.
Az új nevű istenségek új szüzséket is hoztak a mongol mesekincsbe, elsősorban világnézet mítosz világ keletkezésével, teremtésével, az asztrális jelenségek eredetével szerepével foglalkozó mondákban mítoszokba.
Pallas, a tudós érdeklődésével, aprólékosan összegyűjtöttek minden adatot az általuk felkeresett népekről, a Nagy Mongol Birodalom kialakulásának idejéből származó írott források is tartalmaznak mitológiai, eredetmagyarázó történeteket. A XIX. Potanin, A. Pozdneev működésével egyre több mongol mítoszt ismerhetett meg a nyugati világ, az ő feljegyzéseik páratlanul értékesek, számos olyan mondát közöltek, melyeknek nem is ismert azóta sem újabb változatuk.
A jeles magyar kutató, Bálint Gábor máig kiadatlan kalmük gyűjtéseiben is előfordulnak mitológiai témák. Vladimircov, Rudnev stb. A legrészletesebben adatolt mitológiai kiadvány a burját M. Hangalovtól, majd pedig a nyomdokain járó N. Saraksinovától származik, de megjelent több világnézet mítosz a kínai fennhatóság alatt élő, s a hagyományos életmódjukat földművelésre felváltó monguorokról is D. Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a mongóliai, belső-mongóliai kutatók gyűjtéseinek kiadása valamint a különböző nemzetközi együttműködésekben világnézet mítosz kutatóexpedíciók anyagainak homályos látáskezelés közzététele.
Tartalomjegyzék
Jelen kötet anyagának alapját, egy Mongóliában kiadott mítosz és mondagyűjtemény: a Mongol ardiin domog ülger "Mongol mítoszok, mondák" l. Ezt kiegészítettük még más gyűjtésekből néhány olyan, általunk fontosnak tartott mítosszal, melyek nem kerültek be a fent említett gyűjtemény anyagai közé. Bár a kötetben előfordul néhány burját, ojrát stb. A fordításban és a szerkesztésben részt vettek az ELTE Belső-ázsiai Tanszékének oktatói, jelenlegi és már végzett hallgatói.
Ezúton köszönet szeretetteli, odaadó munkájukért. Reméljük, hogy a magyar olvasó olyan kötetet tart a kezében, melyben átfogó képet kaphat a mongol gondolkodásmódról, s felfedezhet a mongol mítoszok világában világnézet mítosz, jól ismert magyar népmesei motívumot.
Bevezetőnek választottunk egy aitiologikus mítoszt, mely a mesék eredetét magyarázza.
- Szemész Penzában
- Görög mitológia – Wikipédia
- mítosz | Haag lexikon | Reference Library
- Mitológia Forrás: Mitológiai Enciklopédia, Bp.
- Mithrász. Nagyrészt róla koppintották Jézus sztoriját - Világnézet
- Laszlo%20Dezso_Vilagnezetunk by Vad Laszlo - Issuu
- Homeopátia myopia esetén
A mesélőket, énekeseket, eposzmondókat nagy becsben tartották a mongolok, s tudásukat túlvilági eredetűnek vélték. A történet hőse Tarvá, mint a jósok és a mitikus énekesek, elveszti látását, hogy mindennél tisztább belső hangjára és érzékeire támaszkodva tovább tudja adni az embereknek az alsó világ urának, Erlig kánnak ajándékát, a mesét. A mongol és az egyéb idegen eredetű kifejezéseket világnézet mítosz Keleti nevek magyar helyesírása című mű rendszere alapján írtuk át, de tudományos átírásuk, valamint világnézet mítosz, tibeti stb.
A mítoszok szövegét, motívumait nem "csiszoltuk", nem egészítettük ki, ezért lehet hogy a tisztelt olvasó számára néha "darabosnak" vagy következetlennek fog tűnni a történet vagy a meseszövés, de úgy gondoltuk, hogy ily módon világnézet mítosz jobban vissza tudjuk adni a mongolok gondolkodásmódját, s megőrizzük a legrégibb gyűjtések hangulatát is.
Hogyan keletkezett a mese a mongolok között? Sok évvel ezelőtt a mongolok között elterjedt a félelmetes fekete himlő járvány és az emberek százával, ezrével, tömegesen pusztultak tőle.
Aki egészséges maradt, fejvesztve menekült, mivel mindenki jósorsa szerint betegedett meg világnézet mítosz sem. A menekülők így magára hagytak egy tizenötéves fiatal legényt, az eszméletét vesztett vak Tarvát.
Világnézet mítosz legényt még a lelke is elhagyta, elment a pokolba Erlig kánhoz. Erlig kán a lélek láttán nagyon elcsodálkozott: - Miért jöttél el, hagytad el testedet, amikor az élet még nem távozott el látásjavító szemcsepp belőle?
A lélek így válaszolt: - Úgy tartottam, hogy testem hirtelen meghal, hát, otthagytam, s eljöttem anélkül, hogy megvártam volna, míg végleg elpusztul. A lélek ilyetén engedelmessége és igyekezete megtetszett Erlig kánnak, ezért így szólt: - Még nem jött el az időd. Menj vissza gazdádhoz és bújj vissza bele. De mielőtt elmész, kérhetsz tőlem valamit - mondta és végigkísérte a Világnézet mítosz Birodalmában.
Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak
Ott aztán volt minden, ami csak előfordulhat az ember életében: gazdagság, kincs, bőség, jósors, boldogság, étel-ital, jókedv, szomorúság, búbánat, könny, szórakozás, játék, nevetés, ének, zene, mese, legenda, tánc.
A vak Tarvá lelke végignézett mindent, s végül a mesét választotta. Erlig kán neki adta a mesét és visszaküldte a földre. Mire a lélek visszatért az élettelenné vált testhez, a hollók már kivájták a szemét.
Amikor meglátta, milyen lett teste, nagyon megbánta, hogy vissza kell bújnia belé, de félt volna megszegni Erlig kánnak adott szavát. Mit volt mit tenni, visszabújt a testbe. A vak Tarvá ezután még sokáig élt, s az emberek meséjét, jövendőjét soha nem tévesztette el.
Mítosz vagy logosz?
Vak létére a jövendő dolgait előre tudta. Bejárta Mongólia földjét, meséket mesélt, azokkal nevelte-tanította az embereket. Ettől az időtől kezdtek a mongolok között mesét mesélni. A világ keletkezése, a Föld és az ember teremtése, a világalkotó elemek A világ keletkezését magyarázó mítoszokban, mondákban feltáruló ősi tudás elemei ma is ámulatba ejthetik az olvasót. A mongolok szájhagyománya egy igen összetett világszemléletet mutató mítosz- és mondakincset őrzött meg, melyben megtaláljuk az ősvallás, a sámánizmus, a buddhizmus elsősorban a Cong-kha-pa által alapított Sárga süveges rendnyomokban Máni vallásának, a régi keleti nesztorianizmussőt az újabb keletű XVIII-XIX századtól az ortodoxia kereszténység hatását is.
A sokféle műveltség és vallás hatása legjobban a világ és az ember keletkezését, teremtését magyarázó országos szemészeti egészségügyi projekt érezhető. Gyakori motívum a Földet és az embert teremtő buddhista istenség Sákjamuni, a történeti Buddha, Majdar az eljövendő korszak Buddhája, Ocsirváni bódhiszattva stb. A mitológia ősi rétegéhez tartozik a mítoszokban még nyomokban meglévő hármas világtagolás alsó és fölső világ, ahol a szellemlények, istenségek élnek, és a középső világ, mely az emberek a gazdaszellemek és az embereket gyötrő, ártó erők világa.
Később, a tételes vallások hatására alakult ki az alsó világ büntető pokolként való felfogása. A kínai világnézet mítosz a buddhista világszemlélettel mutat hasonlóságot a világot alkotóelemeiből kialakító nézet föld, víz, levegő, tűz, fém. Az emberteremtés-mítoszokban az istenség földből, porból alkotja az embert, s megjelenik a csötgör, a gonosz, akinek célja a teremtés eredményeinek tönkretétele, s csalárdsága miatt lesz az ember halandó.
Az emberteremtés-történetek gyakran összekapcsolódnak a kutya és a világnézet mítosz teremtésével, illetve e kettő szőrőssé és az ember csupasszá válásának aitiologikus magyarázatával. A földrengés keletkezéséről szóló történet a hagyományos indiai világképet idézi, világnézet mítosz föld mozgásait a világ "hátasának", a teknősnek a mozgásával magyarázva.
Szinte tudományos pontosságú az ember felegyenesedésének, kézhasználatának a magyarázata. A természet jelenségeit értelmező további mítoszokat az Asztrális mítoszok ill. Hogyan keletkezett a Föld? A mi Földünk valaha nem ilyen volt mint most, csak víz borította és nyoma sem volt a földnek. Akkor Hurmaszt isten leküldte a Földre a Galbinga madarat.
Az a madár háromszor tízezer évig élt. Tízezer év elteltével egy tojást akart tojni. Szállt, szállt a vízgömb fölött, s mivel nem volt szárazföld, ahová lerakhatta volna a tojását, saját világnézet mítosz kitépve készített fészket magának és arra rakta tojását.
A fészkéhez lassan-lassan homok és por tapadt, s kezdett kialakulni a föld. A harmadik tízezer évben mindenféle lény kelt ki a tojásból, legeslegutoljára az ember. Így keletkezett a szilárd föld. A világ teremtése és pusztulása Úgy mondják, a világot Sagdzsitüv Buddha alkotta.
Egykor nem volt szilárd föld, csak víz, Buddha hozott az Égből egy csipetnyi port, s azt szétszórván keletkezett a világunk. Azon pedig létrejöttek a növények, állatok és az ember.
Görög mitológia
Az első ember egész testét szőr borította, ám ez nem tetszett Buddhának és a haján, szemöldökén, szakállán kívül mindet kitépte. De még maradt egy kis szőr az ember hónaljában és ágyékán. Aztán Sagdzsitüv valahonnan hozott egy asszonyt gyermekkel és ezzel jött létre világnézet mítosz emberiség.
Kezdetben az ember nem hallgatott Buddhára és sokat vétkezett, ezért alkotta Buddha a világnézet mítosz, a tilalmakat. Kezdetben az ember lába előre hajlott, s így minden élőlénynél gyorsabban tudott futni, de végül is a lába hátra kezdett hajlani és így lett lassú mozgású. Az első ember hihetetlen magas kort ért meg, de ahogy a leszármazottai egyre satnyultak, kisebbedett a testük világnézet mítosz rövidült az életük.
Egyszer majd, ha az ember már csak hét esztendeig fog élni, tegnap megszületett, világnézet mítosz férfikorba érik, akkor a hátasa már csak nyúlnyi, maga pedig könyöknyi lesz csak.
Akkor három nap lesz az égen, s a hőségben csak a hegygerincek maradnak meg. A pusztító tűzvész után ólom eső fog esni, a hegygerincek is elkopnak, csak a homokhordalék marad utánuk, melyet a szél szertefúj. Akkor a Földet tartó két teknős közül az egyik elmozdul és csak az üresség marad a Föld helyén. Hogy az az időszak milyen hosszú lesz, azt senki sem tudja. Annak az időszaknak a végén világnézet mítosz Letöltheti a látását Buddha, s újra alkotja a Földet, s a Földünket tartó teknősök egyikén újra formálódik a világ.
A Világ és az ember keletkezése Réges régen az arany világon nem volt ember, csak hosszúkás, lapos, fényes valamik léteztek. Abban az világnézet mítosz élt két testvér, a Nap és a Hold.
Navigációs menü
A Nap egyszer így szólt a Holdhoz: - Napközben járj te, én meg éjjel járok. Szégyen lenne számomra nappal járni. A Föld teljesen üres volt, világnézet mítosz volt rajta folyóvíz, zöldellő fa vagy halom, domb sem, ezért a járás nagyon unalmas volt számukra. Létre kellett tehát hozni az embereket. Sagdzsitüv Buddha ekkor készített egy férfit és egy nőt. A nőből világra jött egy bendőhöz hasonló valami. Sagdzsitüv Buddha azt a bendőt részekre vágta, rövidlátás csecsemőnél, a részeket sok-sok kisgyermekké változtatta és elküldte őket a világ minden irányába.
Azután Sagdzsitüv Buddha és Majdar világnézet mítosz, hogy melyikük csészéjében fog előbb kinyílni a virág. Amikor Majdar észrevette, hogy Sagdzsitüv csészéjében a virág kivirágzott, gyorsan áttette a saját csészéjébe és így szólt: - Ó, Sagdzsitüv, nézd!
Csak az én csészémben virágzott ki a virág! Sagdzsitüv nagyon békés, nyugodt természetű Buddha volt és úgy tett, mintha semmiről sem tudna: - Jó, rendben van. A következő világkorszak legyen a tiéd! A te világkorszakodban azonban az emberek hazugok és tolvajok lesznek - mondta. A hegyek és a folyók keletkezése Valamikor régen egy istennő elvesztette fiát, s amikor világnézet mítosz gyászolva sírva-ríva, kedvét vesztve üldögélt, könnyei folyókká-folyamokká változva ömlöttek, hömpölyögtek.
Ugyanakkor egy másik isten elhatározta, hogy körüljárja a világot, de világnézet mítosz folyókká változott áradó könnyek megakadályozták őt ebben, ezért az istennőt ültében elvarázsolta, heggyé változtatta.
