Térbeli látás
A vizualitás, a látható világ és környezetünk minden eleme számunkra természetesnek tűnik, bár ezek az egyértelmű dolgok igen sok mindentől függnek.
A fény megvilágította világ érzékelését a szemünk munkája alakítja át, teszi számunkra láthatóvá. A fénysugarak beérkeznek a szemlencsénkhez, amely fénytörő közegként viselkedik, ezáltal a retinára vetülve fordított képpé alakulnak át.
Az életünk első hat hetében megtanuljuk a fordított képet összhangba hozni az egyenes állású képekkel.
A szemünkben lévő csapok térbeli látás pálcikák fotokémiai folyamata révén átalakul a kép elektromágneses ingerré, amely az idegpályákon jut el az agy látókérgébe. Ezek az impulzusok az agy látómezejében képérzetté alakulnak át.
A kétszemes látás Az Ames-szoba illúzió lényeges eleme, hogy egyetlen pontból, egy szemmel látjuk a teret. Az akkomodáció és a légtávlat jelzőmozzanataitól eltekintve, egy pontból valóban végtelen sok, különböző térbeli alakzat egyformának látszhat, és elvileg nem tudjuk eldönteni, hogy egy látvány valójában milyen alakzatot takar. Ha van egy másik pontunk is, ahonnan a kérdéses alakzatot megnézhetjük, az onnan látható másik képhez szintén végtelen sok, különböző térbeli alakzat tartozhat. A térbeli változatok két végtelen sokaságában azonban csak egyetlen olyan alakzat van — és térbeli látás mindig van - mely mindkét sokaságban megtalálható, közös.
A színek látása Míg a sötét-világos megkülönböztetéséért a pálcikák a felelősek, addig a csapok a színek látását teszik lehetővé. Amennyiben nem elegendő a fény mennyisége, a csapok kikapcsolnak és a pálcikák átveszik szerepüket.
A látók és a jósok előtt nincsenek titkaink? - Dienes István, Jakab István
Éjszaka és szürkületkor nem látunk színeket, szemész fizetése Németországban szürke árnyalatokat és tónusokat. Látás térben A valóságos tér háromdimenziós képe a szem recehártyáján kétdimenziós képként jelenik meg.
Hogyan érzékeljük mégis a teret?
A térbeli tárgyról mindkét szem retináján egy-egy sík kép jön létre, de ezek a két szem távolsága miatt — nem nagyon távoli tárgyak esetén— kissé különbözőek más perspektívájúakés a két képet az agy a látásközpontban olyan képpé egyesíti, amely bennünk a térbeliség benyomását kelti. Térbeli látás valamely tárgynak, pl. Fényképezőgéppel is készíthetünk hasonló képeket, ha ugyanarról a tárgyról két különböző perspektívájú fényképfelvételt készítünk egy olyan fényképezőgéppel, amelyben egymástól megfelelő távolságban pl. Ilyen rajzokat, és fényképeket sztereoszkópos képeknek nevezzük.
Ennek lehetősége a két szemmel való látásban rejlik. Az agy a két szemből beérkező képeket egyesíti egy térbeli képpé. A fény igen jelentős szerepet tölt be a tér látnivaló elszállásolása. A fény és árnyék információi segítéségével megítélhetjük a tárgy felületét, nagyságát és alakját.
A látás fejlődése térbeli látás a kancsalság A nézés és a látás közötti összefüggés talán a hallás és a beszéd közötti kapcsolathoz hasonlít. Azt könnyű megérteni, hogy aki nem hall vagy 3 éves kora előtt elveszíti a hallásátaz nem tanul meg beszélni. Ugyanígy, akinek a szemében nem keletkezik jó minőségű, éles kép, annak a látóidege hibás információt visz a látópályába, az agykéreg megfelelő helyére a látómezőbe arról az oldalról nem érkezik jó információ; agyunk, tudatunk nem tudja a két különböző — egy jó minőségű, éles, és egy hibás, homályos — képet egy, térbeli, háromdimenziós képpé szintetizálni.
A tárgyak háromdimenziósból kétdimenziósba áthelyezésének törvényszerűsége, hogy formáik torzulnak. A körből ellipszis, a négyzetből rombusz lesz, míg a párhuzamosak a végtelenben találkozó összetartó vonalakká válnak.
A szem felépítése A mozgás látása Hogyan láthatjuk a mozgást, ha a recehártyánkon állóképek jönnek létre? A magyarázat egyszerű, a képek nem tűnnek el azonnal, és az egymásra vetülő képek összeolvadnak érzékelésünkben.
- A látáskárosodás megelőzése óvodáskorú gyermekek esetén
- Ideiglenes részleges látásvesztés
A film másodpercenként 24 állóképet vetít, ezt szemünk már folyamatos mozgásként érzékeli. Optikai csalódások Az optikai csalódások a külvilági információk törvényszerűen téves leképezései.
Akkor is létrejönnek, ha tudjuk is az igazat, és ez ellentmond a látottaknak. Ezek a zavarok szinte térbeli látás embernél azonosan működnek, ezért a vizuális kommunikáció szempontjából alapvető jelentőségűek.
Ilyenek lehetnek például a méretcsalódások, az utókép, a téves irány- és helyzetérzékelés.
