Mítosz és mitológiai világkép
Mítosz, mitológia 3 perc olvasás A szépirodalomnak, a nyelv művészetének időbeli kezdetét lehetetlen valamiféle pontos évszámhoz kötni.
Mítosz és mitológiai világkép legősibb ránk maradt írásos emlékek is már fejlett, hosszú időn át folytatott irodalmi gyakorlatot feltételeznek, s ezeket is évszázadokkal, talán évezredekkel megelőzték a szájhagyomány útján terjedő mondák, a mítoszok.
A mítoszok összességét, illetőleg a mítoszokkal foglalkozó tudományt mitológiának nevezzük. Egyes társadalmi jelenségek, intézmények, vallási szokások magyarázata és védelme céljából utólag is alkottak mítoszokat. A mitikus világképben ily módon a tudományos, a művészi és a vallásos magatartás csírái teljes egységben jelentkeznek, szétválásuk pedig a társadalmi fejlődés későbbi szakaszaiban rendkívül egyenlőtlenül megy végbe.
A művészet és a mítosz együttélése igen hosszú ideig tartott, s a mitologikus motívumok — új értelmezésben, jelképként, hasonlatként — voltaképpen mindmáig állandó ihletforrásai az irodalomnak, de más látásvédő szoba ágaknak is. Ennek legfőbb oka, hogy a mítoszok kimeríthetetlenül gazdag folklorisztikus anyagot őriznek, amely az idilltől a legmegrázóbb tragikus konfliktusokig az ember egész életét, minden lehetséges élethelyzetét átfogja.
Hirdetés A mitikus elképzelések leglényegesebb vonása az emberinek és az emberfelettinek sajátos egysége: a mítoszok ezért leginkább emberformájúnak antropomorfnak elképzelt istenekről és természetfeletti képességekkel rendelkező, többnyire isteni származású hősökről szólnak.