Orvostudomány és világnézet, Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A tanítás problémái

A holisztikus szemléletű gyógyítás az embert egésznek tekinti, feltételezi testének, szellemének és érzelmeinek egységét. A holisztikus szemlélettel gyógyító szakember nemcsak a betegséget, a megbetegedett szervet, vagy testrészt, hanem a beteget gyógyítja, egészségét kívánja helyreállítani, fenntartani. A vallásos hagyomány szerint a Védák Brahmának, a Teremtőnek szájából áradtak ki a világ létesülésekor.

A legrégibbnek tartott szövegrészek keletkezését az I. Az orvostudomány és világnézet indiai orvosi tudást a Orvostudomány és világnézet tartalmazzák, amelyek az ájurvédikus orvoslás alapjainak tekinthetők. Amint az elnevezés is sugallja, nem pusztán gyógyítási rendszerről, hanem az élet teljességét magába foglaló ismeretek halmazáról van szó.

Az ájurvédikus orvoslás szellemi hátterében a samkhya filozófia áll, mely szerint az emberi test — mint anyagi objektum — alapja öt ősanyag, minden struktúrája, minden rendszere az öt ősanyag által épül fel.

Így illeszkedik bele az ember az anyagi világba, amellyel elválaszthatatlan, szerves egységet alkotva az anyag egyik legmagasabban strukturált formáját alkotja.

Az ember létezéséhez azonban a fizikai világon orvostudomány és világnézet szükség van az azt lélekkel betöltő metafizikai világra is, ennek képviselője a manasz. A kínai filozófia egyik legrégibb írásos dokumentuma a Szu king Írások könyveamelyet a hagyomágy szerint Konfuciusz állított össze, és kb az i.

IV század táján keletkezett a Lao-cö nevéhez fűződő Látás gyermekeken 0 7 tö kint Az út és erény könyveaz akkor már virágzó taoizmus foglalata.

A taoizmus szerint a szellem nyugalma és kiegyensúlyozottsága a legfontosabb, a taoizmus követői társadalomban. Azt tanítja, hogy az ember ne avatkozzon bele a világ dolgainak természetes alakulásába, csak figyeljen, hárítsa el az akadályokat a tao útjából, simítsa el az ellentéteket, s mindig testi-lelki harmóniára törekedjen az égi és földi változásokkal.

A hamónikus életet a szeretet, a mérték és a tartózkodás segítségével lehet megteremteni. Lao-cö követői hozzáteszik ehhez a szellem szabadságát is. A jin jelentéstartalma: föld, sötét, befogadó, megtermékenyülő, orvostudomány és világnézet, anyag, mozdulatlanság, állandóság, éjszaka, hideg, ősz-tél, Hold, tér.

A jang jelentése: ég, világos, megtermékenyítő, erő, férfi, energia, mozgás, változás, nappal, meleg, tavasz-nyár, Nap, idő. Jin és jang kölcsönösen feltételezi, létrehozzák és korlátozzák egymást, egymásba örökösen átalakulnak, megadva ezzel a természet dinamikáját. A kínai orvoslás egészségképe: Kulcsfogalma az egyensúly, amelyet anyag, energia és szellem harmónikus együttműködése hoz létre.

A kínai orvoslás betegségképe: az anyag-energia-szellem bármelyik szintjén létrejövő működészavar diszharmóniát, egyensúlyvesztést hoz létre, amely az egész szervezetet érinti. A betegség leírásához a tünetek mellett figyelembe veszi az alkatot, az életkörülményeket és a kozmikus változásokat is.

A részleteket az egészhez való viszonyukban értelmezi, így alakítja ki a diszharmónia személyes modelljét. A gyógyítás célja: A harmónia, az egyensúly helyreállítása.

• Belgyógyász szakember Fő cikk: Belgyógyászat Szerte a világon a kifejezés orvos utal szakember a belgyógyászati vagy egy a sok al-specialitások különösen, szemben a szakember a műtét.
• Irta: Dr.
• A forrás több mint éves, jelentősége a nyugati orvostudomány alapjainak számító Corpus Hippocraticumhoz, a Hippokratészi gyűjteményhez hasonlítható.
• Oldal kiválasztása Miért olyan népszerűek az alternatív gyógymódok, és mit tanulhatunk az európai egészségügyi rendszerről egy kínai klinikán?
• Eltérő világnézet alapján is juthatunk ugyanarra a következtetésre.

A mikrokozmosz - az emberi szervezet - ráhangolása a makrokozmoszra, azaz az Univerzum dinamikus egyensúlyára. A különböző gyógymódok orvostudomány és világnézet területei: Energetikai hatás: akupunktúra és csikung.

Anyagi és energetikai hatás: táplálkozás és gyógynövények. Szellemi hatás: orvostudomány és világnézet, meditáció A holisztika ókori és középkori európai hagyományai Az ókor gondolkodásának jellemzője, hogy filozófia, természetismeret és emberismeret nem vált szét külön tudományokra.

A filozófusok közül néhányan pl Alkmaión, Empedoklész, Démokritosz jelentős orvosi tudással is rendelkeztek. A görög természetfilozófusok egészségképe a harmónia meglétét, betegségképe a harmónia hiányát feltételezi, az egészég helyreállításának kulcsa orvostudomány és világnézet a megbomlott arányok rendezése. Hippokratész i. Ő az orvostudomány és világnézet hagyománynak az az alakja, akit mind a modern medicina, mind a természetgyógyászat elődjének tekint.

Minden létező, így az emberi test is hideg, meleg, száraz, ill. Ezek az elemek a test pusztulása után visszatérnek a természetbe. Az emberi test négy nedvből: vérből, nyálkából, sárga epéből és fekete epéből áll, ezek orvostudomány és világnézet az ember alkatát.

Az egészség a négy nedv helyes minőségi és mennyiségi keveredésének kifejeződése, a betegség pedig valamelyik nedv hiányaként, túlsúlyaként vagy a szervezeten belüli elkülönüléseként írható le.

Az emberi szervezet szoros kapcsolatban áll a természettel. Alapvető a betegségek orvostudomány és világnézet és az életerő fokozása, amelynek eszköze a dietétika. A szó eredeti, antik jelentése lényegesen szélesebb körű, mint a manapság használatos értelmezés, amely pusztán az ember étrendjével kapcsolatos tudományágat jelenti.

A dietetika szó magában foglalta az ember érzelmi, szellemi állapotát is. A salernói iskola világkora Az európai medicina intézményesített, nem egyházi oktatásának fellegvára, és az első orvosi egyetemnek tekinthető. Nagy hatással volt rá az arab orvoslás is.

Itt született a Regimen sanitatis Salernitanum című gyűjtemény, amely versbe foglalva orvostudomány és világnézet a helyes életvitel szabályait. Minden betegségnek megvan a maga különleges gyógyszere, amit ő arkánumnak nevez. Az arkánum finom szellemi erő, amely különböző alkímiai módszerekkel állítható elő, s alkalmas a betegség magvának kiűzésére. A modern európai holisztika és a természetgyógyászat A modern korban megjelent holizmus és természetgyógyászat gondolkodásmódját áthatotta a középkoron átívelő antik hagyomány, amelyet felerősített Rousseau természetfelfogása.

Mindez termékenyítő egyveleget alkotott a kurtúrantropológia és az etnomedicina által az egész világon ismertté tett népi gyógymódokkal és a hátterükben meghúzódó spirituális elképzelésekkel. A természet megfigyelése és útjának követése olyan alapelv, amelyet szinte minden újkori gyógyító magáévá tett.

Steiner, az orvosi felszerelés szemész számára atyja az egészséget és a gyógyítást nem pusztán orvoslási problémaként kezeli.

A világnézet és a filozófia közötti különbség

Szerinte a gyógyítás nem technika, hanem a beteg gyógyulási folyamatának szellemi, lelki és fizikai támogatása, az embernek a világ rendjébe való visszaillesztése. A méregtelenítés - mint a gyógyítás egyik alapelve - központi szerepet játszik a vízgyógyászoknál, például Prissnitznél és Kneippnél. A modern természetgyógyászat hátterében álló fogalmak Holisztika Olyan szemléletmód, amely kísérletet tesz a jelenségek eredendő komplexitásának megértésére.

Magva az az elképzelés, hogy az egész nem azonos a részek összegével, hanem egy új minőség; továbbá, hogy a részek csak az egészhez való viszonyukban nyernek értelmet. Önaktualizáció A humanisztikus pszichológia képviselői többek között Abraham Maslow, Carl Rogers egyik kulcsfogalma.

Az ember teljességét hangsúlyozza, az emberi természetnek az alacsonyabb- és magasabb rendű szükségleteken túli, a transzcendens felé irányuló kibontakoztatását.

Világnézet és irodalomtanítás I.

Az igazi egészég második szemészeti kórház vezető életformának tekintik. Különböző gondolkozásmódok megjelenése a gyógyító eljárások hátterében Az emberiség története során kialakult gyógyítórendszerek igen sokféle gondolati megközelítését nyújtják a világnak és benne az emberi lénynek.

A természetgyógyászat különféle ágazatai e sajátos megközelítési módok orvostudomány és világnézet részét átvették, aminek következménye, hogy a különböző eljárások által használt fogalmak definíciója, s egymással, valamint a természettudományos gondolkodással való közös nevezőre hozása nagy nehézségekkel jár.

Tudomásul orvostudomány és világnézet venni, hogy a természetgyógyászat nem egy, hanem többféle gondolkodási rendszer és filozófia elképzeléseit olvasztotta magába.

A különböző filozófiákra épülő gyógyítórendszerek sajátos gondolkodási orvostudomány és világnézet alakultak ki. Ezek: a mágikus gondolkodás, a mitikus gondolkodás, a racionális gondolkodás, a multikauzalitás kibernetikus gondolkodás és alapreguláció, ezen kívül a pszichoszomatikus gondolkodás. Fontos megjegyezni, hogy az említett ötféle gondolkodásmód mindegyike egyidejűleg jelen van az emberi elmében, ám különböző kultúrákban eltérő mértékben jutott érvényre.

A pszichoszomatikus gondolkodás szerint a betegségek különböző mértékben, de mindig függnek a beteg lelki állapotától. A szervezet pszichés és szomatikus értelemben teljes egység. Komplex holisztikus emberkép A betegségek pszichés hátterének jelentősége Euróbában Hippokratész óta jelen van a medicinában.

A holisztikus szemlélet a legrégebbi írásos emlékekben

Ázsiában mind a hagyományos kínai, mind az indiai ájurvédikus orvoslás évezredek óta tertalmazza ezen alapvető szempontot, mégis csak az utóbbi 50 évben, a gyógyítás szemléletének reformja során került hangsúlyozottan megfogalmazásra. Az ember egészségét vagy betegségét megítélő szemlélet holisztikus, multifaktorális vagy multidimenzionális.

Az emberben a testi, lelki és szellemi tényezők szoros egységben és kölcsönhatásban működnek.

orvostudomány és világnézet Nem képzelhető el egyik változása anélkül, hogy ne hatna ki a másik két tényezőre. Ezek dinamikus interakciója zajlik, a folyamatok mind szomatopszichés, mind pedig pszichoszomatikus irányba szerveződhetnek úgy, hogy közben a szellemi felkészültség javítja az egyén belső fittségét, tehát csökkenti a kedvezőtlen folyamatok ütemét vagy számát.

Ez a természetgyógyászati holisztika alapvetése is. Az ember személyiségtípusa, valamint egyéni pszichoszociális fejlődése során kialakított minták, és elért szellemi bázisa szerint reagál a környezeti és a belső pszichés hatásokra.

A komplex emberkép szerint alapvetően minden betegség pszichoszomatikus jellegű, mégis léteznek olyan betegségek, melyek erőteljesebben pszichés eredetűek, és ezért azokat nevezik köznapi értelemben pszichoszomatikus betegségnek.

Régi és új szemléletmódok a gyógyításban Régi paradigma.