A látószervek élettana és anatómiája, Az ember anatómiája és élettana
Látószervünk, érzékszerveink közül a leggazdagabb információ forrás. Szemünk gyűjti össze számunkra a valóság képeit. A fényt a retinánán keresztül a szemlencse gyűjti és fókuszálja a sárga testre ahonnan fényérzékeny receptorok elektromos impulzusokat küldenek az agyba. Az impulzusokat az agy képként érzékeli. A látás érzetét a szem és az agy együttesen alakítja ki.
Az ember anatómiája és élettana
A látás fejlődésének jellemzői különböző életkorokban: Az újszülöttek látási képessége abban a tekintetben is éretlen, hogy eleinte még homályosan látnak, mert a szemlencse a képet egy kicsit a retina mögé fókuszálja. A két szem mozgása sem eléggé összehangolt, ezen kívül az idegpályák is a látás helyreállítása ingyenes, ezért a látási információk feldolgozása sem tökéletes még.
Az a távolság, amelyben még élesen látják a dolgokat éppen akkora, amennyire szoptatáskor az anyukájuk arca van.
Újszülöttkori oxigénhiány-oxigénadagolás, de a retina károsodhat tőle nagy mértékben A csecsemők:A látásélesség az első hat hónap folyamán gyorsan fejlődik és egy-kétéves kor között eléri a felnőttek szintjét. Már hónapos korra is közelíti a felnőtt szintet, ez egybeesik azzal az időszakkal, amikor mászni tanulnak és igazán fontossá válik, hogy a tárgyak már távolabbról is felkeltsék az érdeklődésüket. A csecsemők látása a kezdeti éretlenség ellenére aktívak abban, hogy a környezetüket megismerjék, sokat nézelődnek.
A szemhéjak
A mélység- és távolságérzékelésnek már három hónaposan vannak jelei, de csak hat hónapos korra alakul ki. A babák négy hónaposan nyúlnak két tárgy közül a közelebbi felé.
- Február 1 hét.
- Olyan szemüveg, amely képes javítani a látást
- Hársing László: Az ember anatómiája és élettana (Medicina Könyvkiadó, ) - lakhato.hu
- Az idegrendszer fejlődése, fő részei.
- Hogyan rajzoljunk látószervet?
- Szemészeti kérdések a háziorvos gyakorlatában
A látásra is igaz, hogy a normális fejlődéshez szükség van ingerekre, vagyis gondoskodni kell arról, hogy a babáknak legyen mit nézegetniük. A gyermekek: Hároméves korra a látás már begyakorlott alapvető funkcióvá válik, hiszen a gyerek megfigyel és utánoz, firkálni, rajzolni kezd, a látószervek élettana és anatómiája képeskönyv ábrái alapján már maga is költ meséket.
A látóképesség teljes fejlettsége körülbelül éves korra alakul ki. Gyakran csak az első kötelező szemészeti szűréskor iskolakezdés előtt derül ki, hogy a gyermek látása nem tökéletes, holott számos panasz kancsalítás, fejfájás, "hunyorgás", ismétlődő szemgyulladás, stb.
Felnőtt: Az egészséges felnőttek szeme alkalmazkodik a környezeti hatásokhoz, fények, színek. Ez az optimális állapot keveseknek adatik meg. A felnőteknél már fellelhetők a külömböző látási rendelleneségek, melyeknek jelentős része a szakorvosi vizsgálatok után kezelhető vagy segédeszközzel szemüveg javítható.
A jó látásunk érdekében, óvjuk szemünket a káros hatásoktól és a sérülésektől. Gyakori szem betegségek: Rövidlátás: a kép a retina elé esik. Oka: a lencse vagy a szaruhártya túl erősen töri a fényt, vagy a szemtengely hosszabb a normálisnál.
Korrigálása: homorú lencsével. Távollátás: a kép a retina mögött keletkezik Oka: a szaruhártya vagy a lencse a kellőnél kevésbé tör, vagy a szemtengely rövidebb a normálisnál. Kancsalság: a szemmozgató izmok hibája. A rossz szem által közvetített képet nem dekódolja az agy, ezért ragasztják le kiskorban a jót, hogy az agy a képalkotáshoz megtanulja a másikat is használni. Műtéttel javítható. Szürkehályog: a szaruhártya vagy a lencse átláthatósága csökken.
Lencseátültetéssel javítható. Zöldhályog: kóros csarnokvíz termelés nyomásfokozódás, ez a retinát károsítatja. A látásélesség vizsgálata: A látásélesség vizsgálata a szem törőerejének meghatározására szolgál. Ennek szemüveg felírásakor van a legnagyobb jelentőssége, de mivel a szem működéséről így nyerhető az egyik legalapvetőbb információ, ezt a látószervek élettana és anatómiája próbát minden szemészeti vizsgálat alkalmával elvégzik. A beteg aktív közreműködését igénylő ún.
mész színű látás
Az orvos ezután különböző erősségű lencséket helyez a szem elé, hogy megállapítsa, milyen korrekcióra, azaz hány dioptriás szemüvegre van szükség az éles látás helyreállításához. A látásélesség vizsgálata történhet ún. A legmegbízhatóbb megoldás általában az, ha valamelyik objektív módszert az olvasási próbával egészítik ki.
A látásélesség meghatározására Magyarországon a debreceni szemészprofesszor által kidolgozott, Kettesy-féle úgynevezett decimális olvasó tábla az elterjedt. Segítségével a látásélesség 5 méterről meghatározható, értéke 0,1 és 1,0 között változik.
A két szemen meghatározott látásélességet együttesen kell értékelni.
A látótér vizsgálata: A látótér az a része a minket körülvevő térnek, amit egy szemmel, egy pontra fixálva, egyszerre belátunk. Tájékozódó vizsgálat gyanánt az orvos az ujját különböző irányokból közelíti a beteg szeméhez, akinek jeleznie kell azt, amikor meglátja az orvos ujját.
Ez a módszer csak durva eltérések kimutatására alkalmas. Pontos vizsgálatot úgy végeznek, hogy a beteg egyik szemét letakarják, és szabad szemével egy megvilágított félgömb közepébe kell néznie. Ezután vagy az orvos, vagy egy számítógép különböző méretű és fényerejű pontokat vetít az ernyő eltérő helyeire, és a betegnek jeleznie kell, amikor meglát egy ilyen fénypontot.
Válaszait összegezve meg lehet rajzolni a vizsgált szem látóterét, és az esetleges kiesések kimutathatóvá válnak.
Hogyan rajzoljunk látószervet? A látószerv anatómiája és élettana
Ennek pl. A pupilla és reakcióinak vizsgálata: A pupillák fiziológiásan kerekek, egyenlőek, fényre, akkomodációra és convergenciára szőkülnek. Akkomodáció: Adaptáció, vagy alkalmazkodás folyamata. Konvergencia és akkomodáció során a pupillák szőkülnek. A szemmozgás vizsgálata: A szemmozgatásával a látószervek élettana és anatómiája a minket érdeklő tárgy képét az ideghártya legjobb felbontású részére helyezi.
Az emberi szem akaratlagosan és akaratlanul is a látott kép alapvető, érdekes, hasznos részeire fixál. Minnél több információt hordoz egy adott részlet, annál többet és hoszabb ideig a látószervek élettana és anatómiája.
Anatómia tételek (3. oldal)
Rákérdezünk a kettős képre és megfigyeljük az összehangolt szemmozgást. A nystagmus vizsgálata: A nystagmus alapos megfigyelése csak Bartels- vagy Frenzel-szemüveg, illetve nystagmograph segítségével lehetséges. Szabad szemmel állapítjuk meg a szemmozgászavarokat és a fixatio hatását a nystagmusra: gátolja vagy fokozza a nystagmus intenzitását. A nystagmus irányának megállapítása előre, oldalra ne legyen 30 foknál több a kitérés nagyságafelfelé és lefelé tekintéskor.
Nagyon érzékeny pozíció a felfelé-oldalra tekintés is. A nystagmus fokozatai I. A frekvencia és amplitúdó együttesen határozza meg az intenzitást. Nystagmograph electro- fotoelectro- video- igénybevételével a nystagmushullám pontos mennyiségi és minőségi jellemzői megállapíthatók.
A cervicalis nystagmus vizsgálata Fejfordítási teszt: lassú fejfordítás oldalra, 20 sec-os megfigyelési idő. Mégjobb, ha a fejet rögzítjük és a beteg testét fordítjuk el a forgatható székben 60 fokkal. Következő helyzet a fej oldalra hajtása. Fejcsóválási nystagmus: horizontálisan és verticalisan 5-ször határozottan megrázzuk a beteg fejét.
A fellépő nystagmus lehet cervicalis eredetű de peripheriás vagy centralis vestibularis eredetű is.
Az emésztő rendszer felépítése
A fej- és testhelyzet változása gyakran vált ki szédülést és nystagmust. A kiváltás módja alapján megkülönböztetünk helyzeti nystagmust, mely perzisztáló jellegű, valamint helyezési nystagmust, mely átmeneti jelleggel váltható ki. Pozícionális nystagmus: A fej es a test egymáshoz viszonyított helyzetét beállítva figyeljük a nystagmus látenciáját, amplitúdóját, frekvenciáját és irányát.
A pozícionális nystagmusnak két típusa van, a helyzeti a látószervek élettana és anatómiája helyezési nystagmus. Helyzeti nystagmus vizsgálatakor az ülő beteget hanyatt fektetjük, majd lassan a fejet és a testet együtt jobbra, majd balra fordítjuk.
Emberi szem
A helyzeti nystagmus keresése statikus ingerlés, melyben az adott fekvő testhelyzet számít. A helyezési nystagmus dinamikus inger, a testhelyzet megváltozása során létrejött mozgás a nystagmus kiváltó ingere.
Helyezési nystagmus vizsgálatakor megváltozik a fej és a test egymáshoz viszonyított helyzete. Ülő helyzetből a beteget hanyatt fektetjük, fejét az á gyszél nívója alá helyezzük, lassan jobbra, majd balra fordítjuk, majd a beteget ismét felültetjük.
Mind a helyzeti mind a helyezési nystagmus lehet iránytartó vagy irányát változtató. Az irányát megtartó általában perifériás vestibularis laesiokra, az irányát változtató centrális károsodásokra jellemző. Mind a helyzeti, mind a helyezési nystagmus kiváltásakor fontos annak megfigyelése, hogy a nystagmus kimeríthető-e, kioltható-e, intenzitása esetleg fokozódik-e. Perifériás laesioban a nystagmus általában kimeríthető, azaz az ingerlés ismétlésekor csökken az intenzitása. Dokumentáció: ápolási lapon és az InfoRend-ben.
