Bölcs a látásra
Vajon szabad egyáltalán ilyen kérdést föltenni? Mind a communis opinio, mind a bibliai hagyomány egyetért abban, hogy mind a Salamon király az óizraeli s ma már hozzátehetnénk: ókori keleti bölcsesség jeles képviselője, előmozdítója volt; ennek az egybeesésnek pedig illik örülni, hiszen viszonylag ritkának nevezhető az Ószövetség vizsgálatában.
Találkozni valakivel, aki tiszta, időtlen és bölcs bennem
Egyrészt azért, mert — amint abban az ószövetségi kutatás egyhangúlag egyetért — nem Salamonnal veszi kezdetét az óizraeli bölcsesség-irodalom története, hanem jóval előbb, már bölcs a látásra államalapítást megelőző korokban, talán a törzsi élet idejéből is maradtak fenn bölcs mondások, amelyeket elszórtan megtalálunk az Ószövetségben.
Salamon tehát nem az a személy, aki elindítja az óizraeli bölcsesség-irodalmat; nem is az, bölcs a látásra a végső nagy kifejlődéshez hozzásegítené. Személye tehát így nem lehet bölcs a látásra, mint közbülső stádium a fejlődés menetében.
Miért van hát az, hogy mégis ő a bölcsesség-irodalom első személye Izraelben?
- Diafanoszkópia a szemészetben
- Bölcs Diána - Személyiségfejlesztő Akadémia
- Bölcs Diána gyógypedagógus, szociálpedagógus, coach Az Összehangoló Központ vezetője, a Személyiségfejlesztő Akadémia meghívott oktatója vagyok.
- Gyermekek látás anatómiai és élettani jellemzői
- Kontur András: a kőszobraim az anyagszerűség határait súrolják | Bölcs Vár
Vajon több ez a hagyomány puszta legendánál? A kérdés megválaszolásához módszertanilag kétféleképpen lehet eljutni.
Találkozni valakivel, aki tiszta, időtlen és bölcs bennem
Egyrészt történetileg kiértékelhetjük azokat az eseményeket, amelyekről az Ószövetség beszámol Salamon korából, s a politikai döntések tükrében általános véleményt homeopátia myopia esetén a király működéséről, bölcsességéről, esetleg kevésbé bölcs döntéseiről. Másrészt pedig megvizsgálhatjuk azokat a tradíciókat is, amelyek Salamonról mint bölcs királyról szólnak, s azok literális kiértékelése is besorolhatja Salamont valamilyen irányba, elhelyezheti kortársai között.
Szerencsés esetben pedig fennáll a két módszer adta eredmények összehasonlításának a lehetősége is, amennyiben átfedések mutatkoznak a kettő között.
Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön. Mert ezekben telik kedvem — ezt mondja az Úr. Nem látok okot arra, hogy a világi gondolkodású bölcsekben bízzunk
Salamon uralkodásának sok apró részlete ugyan még magyarázatra szorulhat, mégis nagy vonalakban megállapítható a király politikai beállítottsága. Izrael állama Dávid uralkodása alatt annak köszönhette létrejöttét, hogy mind Egyiptom, mind a mezopotámiai birodalmak átmenetileg gyengék voltak ahhoz, hogy Palesztinában megerősített uralmat gyakoroljanak, s így katonai és politikai vákuumot hagytak hátra.
Ezt a légüres teret használta ki Dávid, amikor egy mozaik-államot hozott létre, amelynek stabilizációja Salamon feladata lett vagy legalábbis lett volna. A program kézenfekvő, és Salamon nem is járt más úton.
Bölcs a látásra
Míg Dávid a belpolitikai egységet a hagyományos törzsi rendszer teljes kiépítésével kívánta elérni, addig Salamon inkább bízott egy hivatalanokrendszer létrehozásában, s egész Izraelt tudniillik az északi országrészt átfogta hivatalnok-hálózatával. Dávidnak módszerével inkább sikerült megnyernie az északi országrész tetszését, mint Salamonnak a magáéval.
S így a bölcs király maga is okozta a halála után bekövetkező szakadást. Ennek föltétlenül oda kellett vezetnie, hogy a Dávid halála után is érezhető, személyes kérdésekben megnyilvánuló bizonytalanság fokozott mértékben nőtt, és Salamon halála után kulminált.
Ennek egyik oka éppen a bölcs király volt! Külpolitikailag talán még egyszerűbb megítélni a helyzetet. A stabilitás elérése bölcs a látásra kétségkívül helyes döntés után lépett rokoni kapcsolatra Salamon a fáraóval: tény, hogy a meggyengült Egyiptom még mindig szuperhatalom a kis Palesztina vonatkozásában. Gézer megszerzésével pedig Salamon ellenőrzése alá került a via maris — legalábbis annak Palesztinára eső vidéke —, így katonailag és gazdaságilag egyaránt fontos lépést tett előre a fiatal izraeli állam.
A környező országok vonatkozásában is helyes volt Salamon politikai döntése: hosszú távon a jószomszédság elve alapján kívánta stabilizálni az erőszakkal összetákolt mozaik-államot.
Ennek érdekében még bizonyos területekről is hajlandó volt lemondani.
- Kontur András: a kőszobraim az anyagszerűség határait súrolják
- Piggott: A Szellem útja.
- OrLiaN A könyvek bölcs látásra bölcs a filozófiában, és töprengett öregségén, a halálon s az evilági örömökön.
Fel kell viszont vetni a kérdést: vajon sikerült-e a királynak elérnie a stabilizálás célját? S a kényszerű válasz csak úgy hangozhat, hogy nem, vagy legalábbis csak részben igen, dacára minden helyes döntésének. Salamon halála után semmivel sem lett biztosabb Izrael külpolitikai pozíciója, mint uralkodása előtt.
Guru első látásra
Ha valaki ebben kételkedik, úgy gondoljon csak a menekülő Jeroboám személyére, aki nyugodtan élhet a Salamonnal tulajdonképpen szövetséges viszonyban álló Egyiptom területén. A nagy király bölcs a látásra után először a belpolitikai, majd a külpolitikai veszély realizálódtak. A politikai események ugyan nem zárják ki, de nem is iniciálják Salamon bölcsességét.
A communis opinio és a bibliai tudományok ismét megegyeznek abban, hogy Salamon egyiptomi házassága révén áramolhatott be Izraelbe az ottani bölcsesség-irodalom.
Nem vitás: Salamon egyiptomi kapcsolatainak voltak hatásai, amelyek elsősorban a közigazgatásban nyilvánultak meg.
Kérdés az is, hogy van-e módszertanilag esélyünk arra, hogy ezt az anyagot körülhatároljuk.
Olvastad már?
Az egyiptomi és izraeli bölcsesség-irodalom elsősorban E. Würthwein és H. A legősibb, törzsi bölcs mondások is rejthettek tehát egyiptomi hatást!
Mindez pedig azt az egyszerű következtetést vonja maga után, hogy az oly sokszor tett utalás Salamon egyiptomi házasságára a bölcsesség-irodalom szempontjából teljesen irreleváns, még akkor is, ha esetleg mint ahogy ezt egyébként nem látjuk történetileg igaz lenne.
Ezek a képek archetipikus szimbólumokat vagy jeleneteket tartalmazó műalkotások, amelyeket vetített képes előadásokon és beszélgetéseken járunk körbe. A művészeti alkotásokon való szemlélődés már önmagában is kiemel a hétköznapi beszűkült tudatállapotból, és teret nyit egy tágasabb belső valóság számára.
Az eredmény pedig nem maradt el. A Salamonról szóló elbeszélések egyik — kissé elszigetelten álló — részében külön olvasunk Salamon bölcsességéről: 1Kir bölcs a látásra, Alt és nyomában a modern ószövetség-tudomány is állítja — Izraelt mindkét részről érték befolyások, s ez talán a leglátványosabb módon a látás helyreállítása bragg szerint érvényesült.
Itt valóban úgy tűnik, hogy a szerző megőrzött valamilyen történeti hitelességet A. Alt nem győzi ezt eléggé hangsúlyozni [ ]. Ez a történeti bölcs a látásra azonban egyszerre elfújja a fentebb vázolt hipotézist, miszerint csupán Salamon egyiptomi kapcsolatai lettek volna a bölcsesség-irodalom fellendülésének okai.
- Otthon látássérült szülőkként dolgozik
- Kósin tekercs a három majomról A Manhattan terv ben résztvevők plakátja a második világháborúban.
- Önmagában szabaduljon meg a rövidlátástól
- Szent István Társulati Biblia - Példabeszédek könyve - Péld 20,,16
- Az alapvető látás javítása
- [PETХFI SБNDOR] A HELYSЙG KALAPБCSA 4.
Ha azonban azt kutatjuk, hogy miben állt ez a bölcsesség, akkor a Noth A.
