Világnézet szerkezete világnézet világnézet

Deáky Gedeon ev. Pius pápára.

• A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása Az emberi élet nem eleve adott, nem kész, hanem egyben feladatot is jelent.
• Világnézet vagy hit - Új nap - új lehetőségek
• Nézze meg, mi a "világnézet" más szótárakban: világnézet   - világkép

Pozsony, Országos Széchenyi-Könyvtár. A XIX. Ez az út kétágú. Egyik jobbfelé, másik balfelé tart; egyikből kialakul a modern világ nagy pozitív világnézet szerkezete világnézet világnézet, a másik végletek felé halad, képtelen következményekig jut el, romboló elemeket hoz be műveltségünkbe. A kettő együtt bukik el a világháború vérzivatarában s a visszahatásként jelentkező új korszakban egy merőben más műveltség jelentkezik.

A felvilágosodás először a vallásos türelem gondolatával köszöntött be. Nemsokára kiderült, hogy ebben még mindíg van egy kis barokk kovász.

A kisebbség kezdte követelni, hogy őt ne „tűrjék”, hanem ismerjék el és becsüljék meg. Elkövetkezett tehát a vallások egyenlőségének és viszonosságának a gondolata.

www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Ezt a gondolatot csak egy olyan államban lehet megvalósítani, amely vallásos szempontból közömbös, illetve a felekezetek fölött áll. A szekuláris állam gondolatából két irányban haladt tovább a fejlődés. Egyik jobbfelé tart; az angolszász eszményt vallotta: szabad egyház szabad államban. E szerint az állam minden polgárának tökéletes vallásszabadságot nyujt.

Világnézeti nevelés és vallásos világnézet I.

A polgároknak joguk van vallásos társulatokat létesíteni, ha cselekvésük közrendbe és közerkölcsökbe nem ütközik. A vallásos társulatok ugyanolyan joggal bírnak, mint általában az egyesületek, erkölcsi súlyuk és tekintélyük azonban attól az igazságtól függ, amelyet képviselnek; attól a szolgálattól, amellyel a közösség javát előmozdítják és attól az alakítóerőtől, amelyik papjaikban és képviselőikben megtestesül.

A belsőleg megújult egyházak, minden nemes és nagy gondolatnak legtisztább ihletői lettek a köztudat kialakításának legnemesebb tényezői s ezért az államnak is megbecsülését élvezték, de semmiféle előjoghoz nem jutottak s mint egyházak, közjogi jogosítványokkal nem rendelkezhettek. Ez a felfogás magában az egyházban azt a kívánatos állapotot hozta létre, hogy csak az tartozott az egyház tagjai közé, aki személyes ügynek tartotta a közösség hitének megvallását és gyakorlását.

Ezzel az egyháztagok száma nagyon leapadt, sokszor változott, viszont az egyháznak csak olyan tagjai voltak, akik szívből és öntudatosan vettek részt a közös építő munkában. Tiszta példa erre a franciaországi katolicizmus.

A világnézet történelmi típusai. Világnézet és típusai

A Combes-féle reform következtében a negyvenmilliónyi francia katolicizmus leolvadt néhány millió igazán hitvalló francia [EGYHÁZ ÉS ÁLLAM] embert magában foglaló egyházra, de erről az egyházról méltán el lehet mondani: „A vallás sehol Megvetés arckifejezések nem él olyan emberileg és jelenleg kimélyített formák között, mint éppen Franciaországban” Eckhardt Sándor: A francia szellem.

Fáy András. Eybl kőrajza ből. A fejlődés másik ága a közömbös államtól az ellenséges államhoz vezetett s a legújabb időben szembeállította az világnézet szerkezete világnézet világnézet az egyházzal. A kereszténység dogmatikai alaptanításai, éppen azok, amelyek Isten létére, Krisztus személyére, a Szent Lélek munkájára vonatkoznak, az állam szempontjából veszedelmessé váltak egyszerűen azért, mert éppen ezekben a tanításokban jut kifejezésre a kereszténység isteni totalitása.

Zoltai Dénes

Ez pedig szükségképpen szembekerül minden olyan államelmélettel, amely a polgárral szemben totális igényeket támaszt. Másutt a kereszténység erkölcsi tanításai, pl. Mindehhez hozzájárult az, hogy nem elvi alapon, hanem a történelmi alakulás szüksége következtében az egyház szembekerült azzal a szociáldemokráciával, amely a kapitalista társadalmi támadta.

Az egyház magábanvéve nem kapitalista, csak mint politikum, összeszövődött a kapitalista állami és társadalmi renddel. Ebből következőleg az elvben közömbös szociáldemokrácia mind erősebben támadta az egyházat s legtisztább alakulatában: a kommunizmusban, nemcsak az egyházat, hanem tanítását s magát a vallást is az emberiség legnagyobb veszedelmének nevezte.

Fáy András munkája a protestáns felekezetek egységesítéséről. A racionalizmus az emberi életet észszerűvé akarta tenni. Bízott benne, hogy ezt megteheti, mert észszerűnek látta az egész világot.

RAVASZ LÁSZLÓ: A VILÁGNÉZET

Az volt az alapmeggyőződése, hogy az észszerű emberi élet boldog is. A régi görög gondolat tért ebben vissza: az erényes világnézet szerkezete világnézet világnézet a boldog ember. Nemsokára kiderült, hogy ez nem megy olyan könnyen: az erény sokszor boldogtalanságot hoz.

Felvetették azt a kérdést is: mi ad igazságot és érvényt az emberi ismeretnek? Jött a másik nagy kérdés: észszerű-e egyáltalában a világ?

Világnézeti nevelés és vallásos világnézet I-II.

Megtapasztalták, hogy a jó belátása nem egyenlő a jó világnézet szerkezete világnézet világnézet s már arról az emberi tragikumról is volt sejtelmük, hogy erényesnek lenni még nem boldogság. Megindult tehát egy óriási filozófiai munka, amilyenhez foghatót a görög gondolkozás fénykora óta nem láttunk. Az eredmény az lett, hogy Kant megállapította az ismeret lehetőségeit és az igazság érvényének szabályait. A nagy idealista rendszerek s köztük legelsősorban Hegel, feltárták a szellem főségét, világfelettiségét, törvényszerűségét.

Véglegesen függetlenítették az ismeretet és az erkölcsöt az egyház tanításaitól és a szellem örök törvényszerűségében találták meg mindkettőnek alapjait.

Mi a világnézet meghatározása? A világkép fogalma

Egy új értékfogalomra jutottak el s ezt a szellemi önértékében látták, melyet az jellemez, hogy nem függ örömtől, haszontól, élettől, világtól, hanem önmagában abszolut-becsű érték.

A felvilágosodás a természet megismerésében kiszámíthatatlan jelentőségű lépést tett, amikor leszámolt a középkor deduktív természetismeretével. Sutbadobta a hagyomány és tekintély kötelező terheit s megindította a természetnek önelvű megismerését a kísérlettel támogatott indukció útján.

Munkája olyan hihetetlen gyorsasággal haladt előre, a kísérlet és tapasztalás olyan bámulatos eredményeket hozott létre, hogy a természettudomány a XIX. Vele együtt járt a technika hihetetlen fejlődése.

Válaszút - egy új világnézet vajúdása

A kettő együtt az emberi életet eddig elérhetetlenül meggazdagította, egészségesebbé, teljesebbé, kényelmesebbé és szebbé tette. A világ kicsinnyé vált, távolságok megszűntek, az emberi kapcsolatok megsokszorozódtak, az emberiség egysége a térben és időben való akadálytalan együttélés következtében soha nem álmodott módon közeledett a megvalósulás felé.

Új képet nyertünk a világmindenségről, belepillantottunk a természet törvényeibe, benyomást szereztünk a teremtés nagyszerűségéről s mindez új életérzéseket támasztott az emberben; más a fogalmunk a nagyságról, a mértékről, a rendről és az összhangról.

De ugyanakkor megindult a természettudományos világnézet egyeduralomra való törekvése is. Egy szép napon kezdte hirdetni, hogy nincs is más a világon, csak természet, nincs is más megbízható ismeret és tudományos igazság, csak az, amelyet a természetvizsgáló állapít meg, tehát idejétmult képzelődés mindaz, amit a vallás és a metafizika az emberi tapasztaláson túleső igazságokról tanít.

A szellemi világ jelenségeit a természeti világ analógiájára próbálta megmagyarázni s megszületett a jelszó: az agy úgy választja ki a gondolatot, mint a máj az epét Taineaz ember az, amit eszik Feuerbach. Ezzel beeveztünk a materializmus fekete vizeire. Nincs szellem, nincs lélek, csak test.

Mi a világnézet meghatározása? A világkép fogalma

A test maga is gépészeknek egy munka elvégzésére való mechanikus találkozása; egy idő mulva széthull s kezdődik újra az anyag örök körforgása. Ez a felfogás az embert csak magasabbrendű állatnak mondja s azt merte leírni Istenről: „Ha van Isten, a tudomány jelenlegi álláspontján gáztestű, gerinces állatnak kell lennie” Haeckel.

A felvilágosodás a divinitást felcserélte a humanitással, a materializmus a humanitás helyére észrevétlenül az animalitást állította. Ez a szellemtelen és állatias materializmus könnyen megárult egy gyékényen az idealizmus elfajzásával, a terméketlen és öncélú kritika törvénytelen gyermekével: a szkepszissel. Ez a felfogás minden érzéket viszonylagosnak tart és megfosztja az emberi lelket legfőbb táplálékától: az eszménytől.