A jogokra vonatkozó látási normák, Applications Linguee

Dave Eggers: A Kör köszönhetően kerültek a közelmúltban a figyelem középpontjába.

Jár-e a politikusnak magánélet, magánszféra? A bizonyításhoz való jog visszaélésszerű gyakorlásáról is beszélhetünk azonban a magánszférához való joggal való alapjogi ütközések vonatkozásában. Ez esetben szót kell ejtenünk arról, hogy hazánkban először az új Pp. Ahogy egyre közeledünk az új Pp. Mára már-már mindennaposnak tekinthető a jogellenesen megszerzett hangfelvétel, képmás vagy elektronikus levelezés csatolása bizonyítékként, és azon technikai megoldásokat, amelyeket eddig szinte kizárólagosan csak állami szereplők voltak képesek alkalmazni, ma már magánfelek részére is rendelkezésre állnak.

Ez a szempont bizonyítékkizárási szempontból bizonyos mértékű konvergenciát teremt a polgári és a büntető eljárásjog között, és alapot ad arra, hogy megvizsgáljuk, hogy a büntetőeljárásban érvényesített alkotmányjogi, alapjogvédelmi szempontokat hogyan lehet, illetve lehet-e egyáltalán érvényesíteni a polgári eljárás vonatkozásában. A a jogokra vonatkozó látási normák bizonyítás egyes alkotmányjogi kérdéseire fordított a jogokra vonatkozó látási normák tehát időszerű, eljárásjogtól függetlenül.

Jelen tanulmányunkban a magánszférasértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságával kapcsolatos néhány alkotmányjogi, magánszféravédelmi súlypontra kívánunk rávilágítani a polgári eljárásjog vonatkozásában. A technológia fejlődése és ezáltal az egyre könnyebbé váló magánszférasértések a magánszférasértő bizonyítási eszközök kizárásának kérdéseit közel sem egyszerűsítik. Megállapításainkat egy korábban e folyóiratban megjelent írásunkban közölt összehasonlító alkotmányjogi elemzésben megfogalmazottakra építjük, amelyben a jogátvétel egyes lehetőségeinek elvi kérdéseit és a nemzetközi szabályozási minták hasznosságát, mibenlétét vizsgáltuk meg röviden.

Az Alkotmánybíróság gyülekezési ügyekben kialakított legújabb gyakorlata [5] fogalmazta meg először Magyarországon a magánszféra és más alapjog összeütközése kapcsán az ún. Ez a doktrína adott alapot az alkotmányjogi elemzésre a jogsértő bizonyítás polgári eljárásjogi kérdéseiről, amelyben kiindulópontunk az Alaptörvény tisztességes eljáráshoz való jogot szabályozó XXVIII.

Ehhez hozzá kell vennünk az Alaptörvény VI.

Jójárt Eszter: Diszpozitivitás a régi és az új Polgári Törvénykönyvben (MJ, 2014/12., 674-685. o.)

Első látásra a polgári kontra büntető eljárásjogi garanciák erőegyensúlyának hiánya rendben is van. Ez azonban nem lehet önmagában indoka annak, hogy az alkotmányi garanciarendszerben a megfelelő hangsúlyok ne kerüljenek kialakításra. A büntetőeljárásban az állam magánszférasértő cselekményeivel az ún. Bizalmi kapcsolat lehet egy üzleti partnerség, egy ügyvéd-ügyfél kapcsolat, vagy éppen orvos-beteg reláció, és természetesen a házastársi vagy élettársi kapcsolat.

Egy házastársi, élettársi kötelék természetesen intim és bizalmi kapcsolat, míg egy ügyvéd-ügyfél viszony is — jó esetben — bizalmi és nem csak üzleti reláció, és a felek között elhangzottak, leírtak védelmére számos jogrendszer alkalmaz titokszabályokat, bizonyítási tilalmakat, korlátozásokat, kivételeket, privilegizált eseteket az e relációkhoz kapcsolódó egyéni érdekek egyéni jogok formájában deklarált védelmén túl is.

Ilyenek pl. Az ilyen privilegizált esetekre irányadó szabályok kialakításakor vagy fenntartásakor a jogalkotó azzal a jogokra vonatkozó látási normák, hogy létezik egy olyan közérdek social policy — pl.

A bizonyító érdekállás szempontjából az ún. IT-előnyök kiaknázása azért is problematikus, mert az internet nyilvánosságának határtalansága okán az ilyen magatartások sértettjei a magánszféravédő érdekállásban sokkal erősebben reagálnak egy magánszférájukat, bizalmi kommunikációjukat ért jogsérelemre, amelyet viszont a másik oldalról, pont a technológia fejlődése miatt sokkal könnyebb megvalósítani.

A bevezetőben vázolt alapjogi problematika kapcsán, tanulmányunkban az alábbi kérdésekre keressük tehát a választ, folytatva korábbi írásunkban megkezdett komparatív kitekintésünket is: Lehet-e a magánszférát úgy védelmezni, hogy a bizalmi kapcsolatokat vagy magukat a bizalmi kommuniká­cióra használt IT-rendszereket védelmezzük? Lehet-e, vagy kell-e, a magánszférát megfelelően nevesített védelemben részesíteni a polgári eljárásjog bizonyítási szabályai között, alkotmányi szintű védelemre építve azt?

A kapcsolatok magánszféravédelme, bizalmi kommunikáció és IT-rendszerek — amerikai és német alkotmányjogi megközelítések [8] Alább arra a kérdésre keressük a választ, hogy a kapcsolatok védelmén keresztül mit is jelent a bizalmi kapcsolatok és kapcsolattartás védelme.

A vizsgálatot az amerikai jogirodalom egy kortárs elméletén keresztül közelítjük meg elsőként.

Publikáció: Az Alapjogi Charta alkalmazási köre II.

Egyik, e folyóiratban megjelent korábbi írásunkban már utaltunk arra, myopic szemész tanácsát a bizalmi kapcsolatok vonatkozásában — ezen kapcsolatok tartalmi és formai elkülönítése a jogokra vonatkozó látási normák — információk egy meghatározott köre vonatkozásában fennállhat ún.

Itt a brit ún. Hildebrand-szabályok példáján keresztül szemléltettük ezt a problémát, valamint azt, hogy miként változott meg a brit bíróságok hozzáállása a kapcsolódó bizonyítási kérdésekben.

Ez a ütés a szemészeti szemésznél azért is említésre méltó, mert már nem a magánszféra esernyőszerű elrendeződéséből, illetve az a köré épülő jogcsokorból indul ki, hanem annak alapja visszatérés az amerikai common law európai angol gyökereihez.

Ez önmagában is igazolja a magánszféravédelem eljárásjogi vonatkozásainak euro-amerikai összehasonlításban szükséges vizsgálatát, amely mellett korábban is érveltünk. A jogokra vonatkozó látási normák ez az értelmezés még egy okból nagyon is említésre méltó.

A se nem hagyományosan európai vagy angolszász, ti. Ebben az új megközelítésben a magántitok látás javítása otthon a bizalmi kapcsolattartás védelméhez fűződő észszerű elvárás válik központi kérdéssé, akár a jogokra vonatkozó látási normák az információs társadalom online kommunikációs folyamataiban. Ezzel a Warren és Brandeis által megfogalmazott es privacy archetípus — ti. Az átalakulásnak pedig épp itt az ideje, hiszen az egyedüllét joga, eredeti formájában, a technológia rohamos fejlődésére akkor a fényképezőgépek elterjedésére válaszul született meg.

A bizalmasság a magánszféra egy harmadik értelmezését jelenti, amely mind az angol, mind az amerikai esetjogban szilárd alapokkal rendelkezik. Minden különbségük ellenére, a szabadságon és a méltóságon alapuló magánszféra-felfogások gyakran nagyon egyén-központúak voltak. Ezen kapcsolatalapú megközelítésükkel, értelmezésünkben, azt vetítik előre, hogy az a jogokra vonatkozó látási normák a jogokra vonatkozó látási normák részvételi jogként is kell közelítenünk a magánszféra szabályozása felé a közösség és a közösség érdekei tehát végső soron a közérdek oldaláról természetesen amellett, hogy védelmi jogként továbbra is szabályozzuk, értelmezzük azt.

A német alkotmánybírósági gyakorlat figyelembevétele amiatt sem indokolatlan, mert a magyar Alaptörvény és a Grundgesetz GG — az európai mintát követve — egyaránt az emberi méltósághoz való jogból származtatja a magánszférához való jogot, valamint azt kiegészíti az általános személyiségi jog gyakorlásából pl.

Ez alapján a terhelő bizonyíték megszerzése során elkövetett alapjogsérelem és a bizonyíték felhasználásához fűződő közérdek összemérésére eseti alapon van szükség ahhoz, hogy jogellenesen beszerzett bizonyíték az eljárásból kirekeszthető legyen. Az alábbiakban tehát az alapjogsérelem és a közérdek összemérésének szükségességét is alátámasztó érveket hozunk a BVerfG gyakorlata alapján, megvizsgálva az AB fenti álláspontjának helytállóságát, a magánszféravédelem megfelelő bizonyítékkizárási hangsúlyaival kapcsolatban tett állításaink igazolására.

Publikáció: Az Alapjogi Charta alkalmazási köre II. | HVG-ORAC Könyvek

A német gyakorlatból vett példák részletes elemzése előtt általános jelleggel leszögezendő, hogy a BVerfG álláspontja szerint a bizonyíték alkalmazásának és mérlegelésének az alkotmánnyal való összeegyeztethetősége szempontjából nem játszik szerepet az, hogy az ilyen alapjogilag releváns információk felhasználása a büntetőeljárásban vagy a polgári eljárásban történik.

Az alapjogkorlátozás szabályai ugyanis a német rendszerben mindkét eljárásjog tekintetében azonosak.

Ez összecseng a fentiekben levezetett azon álláspontunkkal, hogy a leplezett eszközzel történt bizonyítékszerzés vonatkozásában konvergencia mutatkozik az eljárásjogok között, ezért a kizárás lehetőségét a polgári eljárásjogban is biztosítani, vizsgálni kell. A BVerfG releváns gyakorlatában három ügyet Mithörvorrichtung, Tonband, Online Durchsuchung érdemes megemlíteni, amelyek sorában az utolsó hoz jelentős újítást a korábbi gyakorlathoz képest az online bizalmi kapcsolatok védelmében az IT-rendszerek vonatkozásában.

Az első, ún. Mithörvorrichtung ügyben [15] két polgári perben hozott ítélet alkotmányossági panaszon — Verfassungsbeschwerde — keresztüli vizsgálatát végezte el a BVerfG. Az alapvető jogkérdés ezen ügyekben az volt, hogy értékelhető-e bizonyítékként a polgári perben az a tanúvallomás ti.

Az egyik vizsgált ügyben a használt autó vevője a peres felek között létrejött szerződés felbontásának tényét egy telefonbeszélgetésre alapította, amelyet az eladóval folytatott, és amely telefonbeszélgetést a vevőn kívül az édesanyja is hallott, akinek tanúvallomása alapján a másodfokú bíróság helyt adott e keresetének és az eladót marasztalta.

Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába

Az alapul fekvő másik ügyben egy bérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó jogok és kötelezettségek tartalmát a felek egymással jórészt telefonon beszélték meg, a perben vitássá váltak ezen jogok és kötelezettségek, amelyeket a felperes a telefonbeszélgetést kihangosítás útján vele együtt halló leánya tanúvallomásával bizonyított és a jogerős ítélet a másik felet e tanúvallomás alapján marasztalta.

A BVerfG szerint ehhez az alapjoghoz tartozik az is, hogy magunk döntsük el azt, hogy a jogokra vonatkozó látási normák kommunikáció tartalmát egyedül a beszélgetőpartner vagy egy meghatározott személyi kör vagy a nyilvánosság ismerhesse meg.

Az önmagunk meghatározásához fűződő a jogokra vonatkozó látási normák tehát — a BVerfG értelmezésében — kiterjed annak a személyi körnek a meghatározására, akik a beszélgetés tartalmáról tudomást szerezhetnek.

Döntésük értelmében a kommunikáció résztvevőjének önmeghatározásához önrendelkezéséhez tartozó joga annak eldöntése, hogy a beszélgetés új irányt vehessen anélkül, hogy a saját függetlenségét a kommunikációban elveszítené.

Továbbá, ez a jog arra is fel kell hogy jogosítsa a kommunikáció résztvevőjét, hogy magát a beszélgetés lehetséges következményeihez igazítsa. Ezek alapján tehát, amennyiben a kommunikáció vagy kapcsolattartás résztvevője tudatában volna annak, hogy valaki hallgatja, és különösen, hogy egy ehhez kapcsolódó jogvitában e személy tanúvallomását adott esetben ellene bizonyítékként fogják felhasználni, azt is el tudná dönteni, hogy bármely jogi relevanciával bíró megnyilvánulását abbahagyja, illetve egyes kifejezéseit óvatosabban használja, sőt saját bizonyítási eszköz beszerzéséről is gondoskodhatna.

Amennyiben nem a beszélő autonóm, önrendelkezésén alapuló döntésétől függne az, hogy a kommunikáció tartalmát közvetlenül ki észlelheti, akkor az olyan lehetőségektől esne el, mint a mindenkori kommunikációs partnerhez való alkalmazkodás és a saját kommunikációs érdekeknek megfelelően az adott helyzethez illeszkedő viselkedés. Vizsgálatában a BVerfG végül arra a következtetésre jutott, hogy az előzőekben említett tényállások alapján indult perekben a telefonbeszélgetéseket kihangosítón keresztül hallgató tanúk vallomásainak bizonyítékként történő figyelembevétele a kimondott szóhoz fűződő jogot sértik és ezért alkotmányellenességüket kell megállapítani.

Az emberi jogok, az emberi méltóság és az alkotmányos rend védelme a magyar médiaszabályozásban*

Kimondta, hogy mindkét panaszos gyakorolta a beszélgetései címzettjének megállapítására vonatkozó önmeghatározási jogát, kommunikációjuk nem meghatározatlan személyi kör felé irányult, ám beszélgetőpartnereik az általuk így gyakorolt önmeghatározási jogot figyelmen kívül hagyták akkor, amikor harmadik személyek részére a másik fél által fel nem ismerten a kommunikációt hallhatóvá tette.

Fontos hozzátennünk, hogy a BVerfG álláspontja szerint a kommunikáció e körben való alkotmányos védelmének nem feltétele a kommunikáció bizalmas jellege, az alkotmányos védelem a tartalomtól függetlenül fennáll. Az alkotmányos védelem azonban megszűnik, hangsúlyozta szemfáradtság tünetei BVerfG, amennyiben a kommunikációt folytató a beszélgetés más általi hallgatásához hozzájárul, lényegében ez a hozzájárulás jelenti az általános személyiségi jogból fakadó önmeghatározási jog gyakorlását, ezért a hozzájárulás megtörténtének ténye az adott ügyben döntő fontosságú.

A Mithörvorrichtung ügyben a BVerfG nem tartotta elégségesnek az eljárt bíróságoknak azon mérlegeléseit, hogy a telefonbeszélgetésben részt vevő peres fél anyjának a beszélgetésnél való jelenlétével a másik félnek számolnia kellett volna, mivel ő fogadta a telefonhívást.

Úgy értékelték, hogy nem kizárt a hozzájárulás ráutaló magatartással történő megadása sem, de a ráutaló magatartás csak erre vonatkozóan megállapított olyan tényállás alapján állhat meg, amely kellően értékeli az alapjogi védelem fennállását és nem a bíróságok puszta általános következtetései alapján állapítható meg. A BVerfG értékelése szerint a kihangosító berendezések általános elterjedtsége sem szolgáltathat alapot a kommunikációt folytató fél hozzájárulásának hiányát pótló általános következtetés levonására, ti.

Mivel a kihangosítás nem egyedüli célja a harmadik személyek részére való hallhatás biztosítása, így abból a tényből, hogy valakinek tudomása van a kihangosító berendezések általános elterjedtségéről, még nem következik feltétlenül az, hogy az adott beszélgetésnek más által hallgatásával számolni kellene, és ez a kommunikációs partner hozzájárulását szükségtelenné tenné.

A hagyományos elektronikus levelezés vagy az aszinkron elektronikus kommunikáció.

Mind­ezek számos formájának általános elterjedtsége kapcsán tehát senkinek sem kell arra számítania, hogy ha valakivel közösen használnak egy számítógépet, illetve adott esetben egy adott programot a levelek, üzenetek megírására, küldésére és fogadására, akkor pusztán ebből a tényhelyzetből kifolyólag az következik, hogy az általa megírt, elmentett, elküldött levelek tartalmát a másik felhasználó megismerheti.

A BVerfG szerint önmagában a működőképes igazságszolgáltatáshoz fűződő közérdek nem alapozza meg az általános személyiségi jog sérelmével megszerzett jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságát a bírósági eljárásokban. A jogsértő bizonyítási eszköz felhasználásával szembeni alkotmányi szintű védelemben azonban inkább általános magánszféravédelmi szempontokat kell érvényesíteni, amely alapértelmezésben a jogokra vonatkozó látási normák kizárás irányába hat, teret hagyva azonban az alkotmányos eljárásjogokban specifikált privilegizált esetek bírói mérlegelésének.

Ebben az esetben a szektorális privilegizált eseteknek az Alaptörvény szintjén rögzített alapjogi mércét konkrétan vissza kellene tükrözniük. A BVerfG egy büntetőügyben hozott, jogerős, nem érdemi olyan bírósági határozat alkotmányba ütközését állapította meg, amely egy ingatlan adásvételéről szóló tárgyalást titokban rögzítő hangfelvételnek az alkotmányjogi panaszt előterjesztő személy ellen csalás, adócsalás, illetve okirat-hamisítás miatt folyó büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználását engedélyezte.

A beszédben a beszélő személyiségének sajátképpenisége jut kifejezésre, akinek joga van arra, hogy a beszédjét szabadon, külső hatásoktól mentesen, a bizalmatlanság és a gyanú érzése nélkül folytassa. Ezen túlmenően figyelemmel kell lenni arra is, hogy a GG. Mégsem áll azonban a magánélet teljes tartománya abszolút alkotmányos védelem alatt.

1. Homeopátia myopia esetén
2. Hyperopia astigmatizmus 5 éves gyermeknél

A személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jog tehát mindenki számára csak addig a mértékig biztosított, amíg az mások jogait nem sérti és az alkotmányos rend vagy az erkölcsi törvények ellen nem irányul. Álláspontunk szerint, a jogokra vonatkozó látási normák a BVerfG érveire is, az ember szava és hangja a hangfelvételen az embertől elválik és egy rendelkezésre álló formában önállósul. A személyiség érinthetetlensége nagyfokú sérelmet szenvedne, amennyiben mások az érintett akarata hiányában vagy éppen annak ellenére a nem nyilvánosan elmondott szavakkal tetszés szerint rendelkezhetnének.

Úgy véljük, hogy az elixír szemészeti kommunikáció és kapcsolattartás bizalmasságát és elfogulatlanságát sértené, ha mindenkinek azzal a tudattal kellene a jogokra vonatkozó látási normák, hogy minden szavát, egy talán végig sem gondolt vagy ellenőrizetlen kijelentést, egy beszélgetés keretében kialakult csupán ideiglenes álláspontot, vagy csak egy különleges helyzetben megérthető megfogalmazást más alkalommal és más összefüggésben lehetne abból a célból elővenni, hogy azok tartalma, kifejeződése vagy hangzása a kijelentő ellen tanúskodjék.

Hasonló disztópiára épül egyébként a bevezetésben említett A Kör című könyv technológiai magánszféra-megközelítése is. A magánbeszélgetések azon gyanútól és félelemtől mentesen kell hogy folytathatók legyenek aszinkron elektronikus kommunikáció útján ishogy azoknak a beszélő vagy szerző, író beleegyezése nélküli vagy éppen a kifejezett akarata ellenére történt titkos rögzítése egy bírósági eljárásban értékelésre kerüljön az azzal bizonyító fél általi öncélú felhasználás miatt. Ezen az elven, elektronikus levelek sőt ezen levelek levelező­rendszeren keresztül hozzáférhető a jogokra vonatkozó látási normák, rögzíthető, kereshető vázlatai vagy piszkozatai esetében az ilyen felvetések már egyenesen a gondolatszabadságot veszélyeztetnék.

A Tonband-ügyben vitatott módon felhasznált beszélgetés egy házaspár és a panaszos között bizalmas volt, és a jogokra vonatkozó látási normák panaszos ellenezte a felvétel bizonyítékként való felhasználását, amelyről a BVerfG megállapította, hogy az a kimondott szóhoz fűződő alapjog sérelmével jár.

A vitatott felvételen hallható a jogokra vonatkozó látási normák hatszemközt folyt le, melynek tárgya szerződéses tárgyalás volt.

4. A magánszférasértés nyilvánvalósága és a technológiai fejlődés: mérlegelés és alapjogi mércék?

Ennek során az üzletfelek a nyilatkozataikban az ingatlanvásárlással és a megállapodott vételár arányosságával kapcsolatos különböző nézeteiket fejtették ki. Kifejezetten személyes dolgok, amelyek az érinthetetlen intim szféra körébe eshetnének, nem kerültek szóba. A panaszosnak mindazonáltal nem kellett számolni azzal, hogy szavait magnóra vehetik, és a BVerfG ezért fogadta el a GG.