Depresszió a pszichoanalízis szempontjából


A pszichoanalízis ma is releváns?

Kernberg: Differenciáldiagnózis és kezelés Otto F. Kernberg: Differenciáldiagnózis és kezelés Az újabb irodalom kritikai áttekintése 1. Diagnózis A borderline állapotok diagnózisáról és kezelésérõl szóló irodalom áttekintése máshol található.

depresszió a pszichoanalízis szempontjából

Ebben a fejezetben csak az idevonatkozó újabb irodalmat vizsgáljuk meg. Grinker és munkatársai The borderline syndrome címû mûve nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a borderline állapotot különálló depresszió a pszichoanalízis szempontjából egységnek lehessen tekinteni.

A borderline szindróma négy alcsoportját különböztetik meg: 1. Grinker és munkatársai kevesebb sikerrel különítik el a határeseti szindrómát más személyiség- illetve karakter-rendellenességtõl.

A lélektan története

Szerintem helyesen mutatnak rá arra, hogy egyes szerzõk különbözõ karaktercímkékkel látják el az alapjában véve borderline pacienseket. Azt érzékeltetik, hogy a borderline szindróma jobb meghatározása a karakter-patológiák diagnózisát is segítené. A szerzõk kórházban kezelt borderline betegek interakcióira összpontosították figyelmüket.

Lehet, hogy ennek következtében nem tanulmányozták kimerítõen a betegek mélyebb személyiségjellemzõit, amelyek megkülönböztetik õket a kevésbé súlyos karakter-zavaroktól.

Thalassa - Pszichoanalízis–Társadalom–Kultúra, 1995 (6. évfolyam, 1-2. szám)

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy tanulmányuk fontos hozzájárulás a borderline szindróma differenciáldiagnosztikájának kutatásához. Werble utánkövetéses vizsgálatot végzett azokkal a betegekkel, akik Grinkerék kísérletében vettek részt. Megállapította, hogy az eredeti tanulmány után öt évvel a betegek szociális viszonyulásaiban kevés változás történt; szûk határok között, kevés tárgykapcsolattal képesek voltak az alkalmazkodásra, és nagyon lényeges, hogy nem mutattak szkizofrén tüneteket.

Több szerzõ hozzájárult a borderline állapotok klinikai analíziséhez.

depresszió a pszichoanalízis szempontjából

Collum kombinálja Grinkerék nézõpontját az enyémmel, és az identitás fellazulására helyezi a hangsúlyt. Az izolációt és a haragos követelõzést ellentétbe állítja a neurotikus és pszichotikus depresszióval, amelyekben a bûntudat és önlebecsülés érzései dominálnak. Ugyancsak rámutat a borderline betegek szkizoid elkülönülésére mint legfõbb védekezésre.

A depresszióban az önértékelés drámai visszaesése tapasztalható, melynek súlyos, akár életveszélyes következménye is lehet. A depresszió jeleit vegyük komolyan! Hogyan találjuk meg a kivezető utat? A depresszió népbetegség. Ez az állítás gyakran hallható és azt a baljóslatú képet vetíti elénk, hogy az emberek inkább szomorúak, elégedetlenek.

Úgy gondolom, hogy Grinkerék és Cary analízise is a borderline betegek korai én-szervezõdésére utal. Ez a primitív én-szervezõdés megmagyarázza a borderline betegek primitív depresszív reakcióit, a másokkal való törõdés hiányát, és az átható üresség élményét.

Depresszió – Wikipédia

Bergeretpszichoanalitikus szempontból vizsgálja a borderline állapotok strukturális és dinamikus tulajdonságait. Áttekinti az angolszász és a késõbbi francia pszichoanalitikus irodalmat, megvizsgálja a klinikai esettanulmányokat, és arra a következtetésre jut, hogy a borderline állapotok legfõbb jellemzõi a pregenitális konfliktusok, valamint az én és a felettes-én primitív strukturális és védekezõ megnyilvánulásai.

depresszió a pszichoanalízis szempontjából javulhat a látás a szülés után

Hangsúlyozza, hogy a borderline személyiséget depresszió a pszichoanalízis szempontjából tárgykapcsolatok jellemzik. A borderline szindrómát a neurózistól és a pszichózistól eltérõ, önálló pszichopatológiai kategóriának tekinti. Duvocelle integrálja Bergeret nézõpontját az enyémmel, és így jut el a borderline személyiség szervezõdésének általános klinikai és elméleti képéhez. A tárgyalt szerzõk általában egyetértenek a borderline állapotok leíró és dinamikus-strukturális jellemzõiben.

depresszió a pszichoanalízis szempontjából

Ugyanakkor az újabb irodalom nem vizsgálja kellõen a borderline állapotok és más karakter-patológiák, illetve a pszichotikus, különösen szkizofrén reakciók diagnosztikus elkülönítését. Weisfogel és mtsai A tanulmány ugyan érdemben elemzi a szakirodalmat, de a felhozott bizonyítékok alapján nem értek egyet a következtetésekkel. Kohut is ír a borderline és nárcisztikus személyiség közötti különbségrõl.

hogyan lehet csökkenteni a rövidlátást szemészeti központi lamelláris törés

Én magam a kilencedik fejezetben Clinical problems of the narcissistic personality. Röviden szólva a borderline szindrómát a személyiségzavarok legregresszívebb formájának tekintem Kernberg Bellak és Hurvich illetve Hurvich a közelmúltban az én-funkciókat tanulmányozták abból a szempontból, hogy azok hozzájárulhatnak a szkizofrén és a nem szkizofrén állapotok differenciáldiagnózisának kialakításához.

Depresszió - A betegség felismerése és kezelési lehetőségei

A realitáskontrollt — a borderline és a pszichotikus állapotok elkülönítésének lényeges összetevõjét — Hurvich részletesen vizsgálta. A késõbbiekben én magam is kitérek annak végiggondolására, mennyiben használható a realitáskontroll a borderline és a pszichotikus állapotok differenciáldiagnózisában.

A pszichoanalízis ma is releváns? A pszichoanalízis, mind terápiás megközelítés, mind elméleti kilátások, biztosan hagyta figyelmét a pszichológiára. Miközben még néhány ember maradt, akik tisztán pszichoanalitikus szempontból vettek részt, a legtöbb pszichológus ma még inkább eklektikus megközelítést alkalmaz a pszichológia területén. Valójában sok korabeli pszichológus szkeptikusan tekint a pszichoanalízisre. Néhányan a Freud gondolkodásmódjának is derűsek.

A borderline állapotokra vonatkozó angol és francia irodalom mellett spanyol nyelvû tanulmányok is születtek A borderline szindróma irodalmának részletes szemléjét Arlene R. Wolberg nemrég megjelent könyvében olvashatjuk.

Related Content

Kezelés Az elmúlt években egyre több pszichiátriai és különösen pszichoanalitikus tanulmány jelent meg a borderline állapotok kezelésérõl. Még mindig eltérnek a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a borderline betegeknek támogató terápiát, vagy a pszichoanalízis expresszív illetve klasszikus formáját kell-e biztosítani.

A vélemények egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy ezeket a betegeket nem a támogató kezelés segíti. Mindebbõl a lényegében szupportív terápia javaslata következik.

binokuláris látás-helyreállítási programok vitaminokkal ellátott termékek a látás javítása érdekében

Ebbõl az következik, hogy az ilyen támogató módszer, bár segíti a beteg valósághoz való alkalmazkodását, hozzájárulhat egy befejezhetetlen pszichoterápiás viszony kialakulásához. Több szerzõ módosított pszichoanalitikus eljárást vagy expresszív pszichoterápiát javasol, megegyezõen az általam a harmadik fejezetben General principles of treatment. Frosch részletesen leírta a borderline paciensekkel alkalmazott módosított pszichoanalitikus módszerét, és nemrég összefoglalta általános kezelési stratégiáját.