Reklámozás mentális folyamatok szempontjából, Reklámhatás, problémamegoldás, intencionalitás

Egy kreatív szakember kizökken korábbi, hagyományos reklámgyártási rutinjából, és szokatlan ötlettel áll elő: a termékről, a potenciális fogyasztókról és a fogyasztási motivációkról is nyersen, őszintén kimondja, amit gondol. Például azt, hogy a kedves vevő hájas disznó, diétáznia kell, az ajánlott fogyókúrás szerhez pedig vásárláskor szobanövényt kap ajándékba.

A kirobbanó vásárlási láz visszaigazolja az őszinte kommunikációs stílust és az ajándékozási gesztust.

• Debreceni Jogi Műhely - A football világbajnokság reklámarcai, az arculat-átviteli szerződés
• Mit csináljon válság idején a marketinges?
• CBD wellness és egészség kapcsolata | lakhato.hu
• Hyperopia a gyermek fejlődési késleltetésekor
• Kereskedelmi és marketing modulok | Sulinet Tudásbázis
• Gazdaságpszichológia | Digitális Tankönyvtár
• Egészség és kiegyensúlyozottság a CBD-vel Amint azt a WHO szépen megfogalmazza, az egészség a teljes fizikai, mentális és társadalmi tegyük hozzá az érzelmi és szellemi is jólét állapotát jelenti.

Reklámozás mentális folyamatok szempontjából következő gondolatmenetben erről lesz szó a reklámhatás—intencionalitás—problémamegoldás-paradigma mentén. Mert megérdemlem. A fogyasztó pedig saját problémáira keres válaszokat funkcionális vagy presztízsvásárlásaival bár választási lehetősége sok esetben csak látszólagos 3. Mindegyik esetben egy-egy probléma megfogalmazásával vezet az út a terméktől vagy a szolgáltatástól a vásárlásig.

A problémacentrikus megközelítés a kommunikációs folyamatból, illetve annak participációs modelljéből indul ki. Eszerint adott egy ágens individuum vagy rendszeraki vagy amely valamilyen probléma felismerésére és megoldására törekszik, s ehhez rendelkeznie kell elérhető, releváns felkészültségekkel Horányi, — Röviden: a probléma egy adott állapotban van jelen az ágens számára, s a megoldással egy kívánt állapotot szeretne elérni.

A reklámhatás kérdésköre esetén a fenti szereplők az ágensek, és a mindennapi gyakorlatban az említett problémákkal találkoznak.

Jellemző példája a McDonald's egyik kampánya. A gyorsétterem-hálózattal kapcsolatos egyik előítéletre — miszerint ki tudja, mit, pontosabban mi mindent darálnak bele a húspogácsába — egy minimalista vizuális megoldás volt a válasz.

Írásunk az idei második helyezett — a parfümreklámokat a szemiotika módszerével elemző — szakdolgozat összefoglalója.

A plakátokon a leghétköznapibb só- és borstartó jelent meg, és velük az üzenet: a húspogácsa száz százalékban valódi marhahúst tartalmaz, ehhez csak sót és borsot adnak lásd az 1. A szándék arra irányult, hogy a fogyasztó bízzon meg a márkában, illetve a termékben.

Mit csináljon válság idején a marketinges? - Rakéta

A probléma ugyanis a bizalomhiány volt. Ebből az esetből egyenesen következik a szándék kérdésköre. John L. Austin szerint a kommunikáció során vannak olyan mondatok, nyelvi egységek, amelyekről nem állítható, hogy igazak vagy hamisak, s amelyek nyelvi cselekvést tételeznek fel szemben a leírásokkal.

Ilyenkor úgynevezett érvényességi igény, illetve sikerültségi feltétel merül fel: sikerül-e az adott kontextusban a megfelelő szándékot elérni és közben felismerhető-e maga a szándék. Két meghatározó tényező van ebben az információközvetítésben: az illokúció, vagyis a myopia műtét szándéka, és a perlokúció, tehát a befogadóra gyakorolt hatás a szándékkal való összefüggésben.

Eladó probléma Forrás: Magyar Reklám, Eladó hatás Forrás: Magyar Reklámozás mentális folyamatok szempontjából, A továbbiakban — az eddig bemutatott szempontokat felhasználva — először a reklámhatás folyamatának, eszközeinek és kutatásainak általánosabb-klasszikusabb, majd speciálisabb, újabb trendeket megjelenítő területeiről lesz szó. Tisztább, szárazabb, biztonságosabb érzés.

kapcsolódó cikkek

A tömeghipnózis, a médiahipnózis és a reklámhipnózis témaköre általában a manipulatív szándék feltételezéséből indul ki, és a meggyőzés kommunikációs eszközeit vizsgálja. Elliot Aronson és Anthony R.

A reklámkommunikációhoz kapcsolódó modellek tartalma és fejlődése Kiinduló feltételek A kezdetekben elsősorban az akció és reakció sematikus modelljével elemezték a kommunikációs folyamatot, később az indirekt modellek a reklám és az arra adott piaci reakció közötti kapcsolatra, az egymást követő tudati válaszokra építettek.

Pratkanis sokat hivatkozott munkája, A rábeszélőgép, a meggyőzés technikáinak rendszerezésére törekszik. A rendszerezés szerint a főutas meggyőzési mód az, amely több különböző érvet és ellenérvet mutat fel, s ezeken keresztül fejti ki hatását, reklámozás mentális folyamatok szempontjából a mellékutas az előnyt hangsúlyozza, s jellemzően ide tartozik szemészeti szenzorok ultrahangos szkennerekhez reklám.

A mellékutas meggyőzési mód kiemelt terepe azon esetek összessége, amikor az ágens egy adott fogyasztásra vonatkozóan látásellenőrzés online már meggyőzte például rendszeresen dohányzik, s az egészségügyi veszélyeztetettség ellen megvannak a maga önigazoló érvei.

A reklámhatás ilyen esetekben az önjutalmazáshoz, egy adott életérzés biztosításához, illetve kontextusfüggőséghez is kapcsolódhat például a multiplex mozikban az illatmarketinggel megjelenő popcorn tömeges fogyasztása esetén. Számos mítosz, titkosnak vélt elképzelés létezik a meggyőzésen belüli szűkebb területtel, a reklámhatással kapcsolatban, amelyek közül Gerard J. Tellis szerint a következők a legfontosabbak, illetve a legjellemzőbbek: a reklám fogyasztói szükségleteket hoz létre; a hatások évtizedekre öröklődnek; az ismétlések garantálják a reklám sikerét; három elérés elegendő a hatásos reklámhoz; a reklámozók gyakran használják reklámozás mentális folyamatok szempontjából tudatküszöb alatti manipulációt; a humor trivializálja a reklám üzenetét; a szexepil eladhatóságot biztosít; világos információkra, erős érvekre, bizonyítékokra van szükség a hatásos reklámhoz; a kreativitás az egyediségből fakad; a reklám profitorientált terület.

A reklámbefektetés nem mindig arányos a bevételnövekedéssel, különös tekintettel arra, hogy a cégek gyakran ragaszkodnak a kevésbé hatásos reklámokhoz. A profitorientáltság ilyen értelemben nem mindig érvényesül.

A reklám dinamikus hatásai: a reklámhatás nem azonnali, s az esetek többségében nem hosszú távú, viszont tudatalatti, illetve tudatos szinten is működhet. A reklámkampányok hatásai: drámai siker, hisztérikus vásárlási láz ritkán fordul elő. A felfutás wearin és a kifutás wearout is gyorsan megtörténhet.

A reklámkreativitás hatásai: reklámozás mentális folyamatok szempontjából kulcs az újdonság.

Fő navigáció vasárnap

Emellett a sablonok használata segítheti a megvalósítást, az érzelem növelheti a hatást, a humor pedig fenntarthatja a figyelmet — miközben szórakoztat lásd a 3. A cégek ritkán használnak tudatküszöb alatti reklámokat. A lojálisokat és a nem használókat különbözőképpen befolyásolja a reklám Tellis, 11— A racionalizálás keretében a meggyőzés és a reklámhatás mellett kiemelendő még a márkaszemlélet nézőpontja a szándék—hatás—kontextus-paradigmában: az adott márka ugyanis presztízst, társadalmi státust képvisel.

A márka vágyakat teremthet, akár irreális mértékben, illetve agresszív cselekvésekhez is vezethet ma már klasszikus példa a Nike sportcipőért fegyvert emelő diák esete. Alakíthatók, tekergethetők, minden irányba mozgathatók, és mégis mindig felismerhetők. A márkázás így optimális esetben megfelelően alakítja ki fókuszát, különböző problémákra ad lehetséges válaszokat, felkészültségeket Kastenholz et al.

Eladó én Forrás: A Nike promóciós kiadványa, címlap A reklámhatással kapcsolatban említett fenti előítéletek és víziók tehát racionalizálhatók, illetve célkitűzéshez, üzenethez, pozicionáláshoz és módszertanhoz köthetők.

Philip Kotler megközelítésében az alapvető szempont a célok meghatározása. A négy reklámtípus közül a tájékoztató reklám koncentrál elsősorban arra, hogy a sikerültségi feltétel kétszintű a kommunikációs folyamatban: először ugyanis a véleményvezéreket, avagy a változás ügynökeit kell meggyőzni. Ők azok az ágensek, akik tájékozottságuk, presztízsük, érdekük szerint eldöntik, hogy az adott termék vagy szolgáltatás szinkronban van-e problémamegoldási igényeikkel, azaz egy új termékkel kapcsolatban nyitottak-e a befogadásra, a vásárlásra.

Malcolm Gladwell fordulópont-elméletében a kis számok törvényét hangsúlyozza: a Hush Puppy cipőmárka például az es évek közepén kifutóban volt, amikor Manhattan belvárosi klubjaiban hirtelen néhányan hordani kezdték. Ők egyszerűen különbözni akartak másoktól, s mivel ezeket a cipőket már csak néhány üzletben lehetett kapni, elindították a felvásárlást.

A következő lépcső a márka újraéledése és a vonatkozó termékek tömeges elterjedése volt — anélkül, hogy a gyártó cégnek bármilyen konkrét szerepe lett volna ebben Gladwell, 7—9.

A fenti tömeghipnózis-sztereotípia végül ilyen módon racionalizálható, s a manipuláció fogalmának eredeti jelentései kerülhetnek előtérbe: előkészítés, formálás. Még mindig ettől döglik a légy. Ezeket felsorolni és bemutatni ebben a tanulmányban lehetetlen vállalkozás lenne.

Miért kell óvni lelki egészségünket? | Vasárnap | Családi magazin és portál

A következőkben álljon itt négy áttekintő kategória, illetve kérdésköreik. Inger—válasz-modell: a fogyasztó automatikusan válaszol a megfelelő cselekvéssel, így a reklám sokszori ismétlése a reklámhatás kulcsa meghaladott elképzelés. A fogyasztóra koncentráló modellek: a fogyasztóra gyakorolt reklámhatás: hierarchikus modellekre utaló kategória, amely szerint az egyén döntését tudati és érzelmi fázisok befolyásolják. E modellek ismérve, hogy az észlelésből indulnak ki, amelyet megismerés és megértés követhet kognitív fázis.

Ezen alapulhatnak a kialakuló vágyak és vonzódások affektív fáziss végül bekövetkezhet a meggyőzés és a cselekvés konatív fázis.

Az individuális reklámfogyasztás területén a szelektív figyelem aspektusait, 11 a szükségletek hierarchiáját, reklámozás mentális folyamatok szempontjából a motivációkat, 13 a referenciacsoportokat, 14 az érdekeltséget, 15 a kognitív disszonanciát, az előzetes tapasztalatokat, a kontextust tekintik elsősorban vizsgálandónak.

Az online reklámnak, s ezen belül is a web2.

Egyszerre veszi figyelembe a reklámhatás reklámozói és fogyasztói attitűdjét. Itt a racionális például funkcionális, kognitívaz emocionális például szuggesztív, affektívaz érintettségi szintet vizsgáló, a kontextuális és a tapasztalati vagy a tapasztalatközvetítésen alapuló, differenciált megközelítések a jellemzőek. Ezen belül a kevert népi gyógyszerek rövidlátás az úgynevezett integratív modellek, míg az életstílusokhoz az interaktív modellek adnak alapot.

A versenypiaci környezeten alapuló modellek: egyebek között a versenyanalízis és a piaci részesedés vizsgálata, a kockázatelemzések, a reklámtorta és a médiafogyasztási szokások figyelembe vétele jellemző, valamint az eredmények összekapcsolása a várható vagy tényleges vásárlói viselkedés kutatással.

Az inger—válasz-modell egydimenziós: közvetlen hatást feltételez.

Hrpwr - Az elszigeteltség is magas kockázati tényező a betegségek kialakulása szempontjából

A további három kategória többdimenziós modelleket tárgyal, amelyek különböző szempontokat szűrnek egyidejűleg. Nem mindig tudható, mérhető, mit gondol a fogyasztó a reklámról, a termékről, a márkáról — vagy önmagáról mint reklámfogyasztóról. Olyan alapdilemma ez, amely mindig újabb paradigmákat, kérdésfeltevéseket, megoldási javaslatokat és interdiszciplínákat eredményez.

A fogyasztó mindeközben termékek vagy legalábbis csomagolások között válogat, és sok esetben megengedő a reklámozóval vagy magával a reklámmal szemben: informáljon, hozzon színes-szórakoztató színt a médiafogyasztásba, éljen a meggyőzés módszereivel, de ne éljen vissza velük.

A reklámhatás-vizsgálatok összefoglalásának másik lehetséges módja a fenti modellekben megjelenő kulcsszavak vagy hívószavak rendszerezése a mérhetőség függvényében — a kommunikáció folyamata és a változók mérési módja szerint lásd az 1. A reklámhatékonyság modellje és mértékegységei Kommunikációs fázis.