Patológiás látás. A Scotoma okozza
Az integrációs folyamatok nagy része extrasztriatális kérgi területek interakciójaként valósulhat meg. Ezeknek az integrációs folyamatoknak az eredményeként jelenik meg a látott környezet valós háromdimenziós struktúrája, illetve az ehhez kapcsolódó pontos szemantikai reprezentáció pl.
Stirling, patológiás látás Kertesz, A korai látórendszeri szakaszokra jellemző párhuzamosság az M és P pályarendszer viszonylagos elkülönülése az extrasztriatális területek kapcsolatrendszerét is meghatározza.
Ez a kapcsolat alapozza meg az extrasztriatális információfeldolgozás egyik fő tengelyét, a dorzális vagy occipitoparietális irányt. Ezzel párhuzamosan, a III.
Mind a blob és a blobok közötti régió sejtjei a V2 felé közvetítenek, ahonnan az információ a ventrális V4-es területre jut el. Az információáramlásnak ez az látás myopia helyreállítása építi fel az patológiás látás feldolgozás másik fontos útvonalát, a ventrális vagy occipito-temporális irányt.
A ventrális és dorzális területeknek nem csak az anatómia-lokalizációja eltérő, hanem fontos funkcionális különbségeket is találunk közöttük l.
A két kérgi patológiás látás természetesen patológiás látás független egymástól, közöttük számos ponton szoros interakció működik.
A két útvonal patológiás látás jellemzőit és a hozzájuk patológiás látás neuro-pszichológiai zavarokat beszéljük meg az alábbiakban Bear, A ventrális MI-pálya és a dorzális HOL-pálya kérgi útvonal főbb szakaszai és az útvonalak közötti funkcionális különbségek Forrás: Zihl, Mindkét irányt kétirányú információáramlás jellemzi, valamint a két útvonal közötti interakció is jelentős Occipitotemporális irány MI-pálya A ventrális patológiás látás út főbb állomásai a követezőek: V1, V2, V4 és inferior temporális kéreg IT l.
Általában a ventrális területek fő feladata a tárgyfelismerés és a felismert tárgy összekapcsolása már korábbi reprezentációkkal MI-pálya. Ha ennek a pályának a neuronális tulajdonságait vizsgáljuk, három fontos dolgot érdemes kiemelnünk.
Az első, hogy a ventrális pálya posterior részének a V1-hez közelebb eső terület neuronjai egyszerűbb ingerekre reagálnak, míg a későbbi ventrális területek aktivációját komplexebb vizuális ingerek váltják ki. A második lényeges dolog, hogy a pálya funkciójából adódóan az egyes tárgyak fizikai lokalizációja kevésbé fontos, így ezeknek a területeknek a neuronjait viszonylag nagy méretű receptív mezők jellemzik.
Végezetül, a ventrális útvonalat alapvetően jellemzi a színészlelés, amely szintén növeli a tárgyfelismerés hatékonyságát Stirling, Az előbbiekből is következik, hogy az occipitotemporális struktúrákat ért sérülések után az érintett személyek általában bizonyos patológiás látás jellegek felismerésének problémáiról, illetve magasabb szintű deficitek esetében arcok, teljes tárgyak felismerésének zavaráról számolnak be pl.
Rubin, A kérgi színlátás és zavarai A leggyakoribb indiszkriminációs problémák jellegfelismerési problémák a színlátás különböző zavaraiban nyilvánulnak meg.
A színlátás zavarai mögött álló sérülések kérgi lokalizációja változatos lehet, de a problémát leggyakrabban a ventromediális-occipitális kéreg occipitotemporális gyrus, valamint a lingualis és a fusiform gyrus és különösen a V4-gyel jelölt terület sérülései váltják ki pl.
Zihl, ; Heywood és Cowey, ; Patológiás látás, A sérülések enyhébb formában a színészlelésnek egy csökkent formájához, a diszkromatopsziához vezetnek. Ebben az esetben csak bizonyos színek észlelése esik ki, míg más színek észlelése megmarad.
De kialakulhat ennél súlyosabb károsodás, a színészlelés teljes elvesztése is, az akromatopszia. Az akromatopsziás személyek csak szürke árnyalatok észlelésére képesek, ezért a tárgyfelismerésben fontos szerepet játszó, szín alapú diszkrimináció képességét is teljesen elvesztik.
Mindkét színészlelési zavar kialakulhat uni- és bilaterális sérülések következtében is. Az unilaterális sérülések az ellenoldali látótér színészlelésének zavarához vezetnek hemidiszkromatopszia, hemiakromatopszia. Míg a bilaterális sérülések értelemszerűen a teljes látótéren belül rontják a színek felismerését.
A kóros rövidlátás talaján kialakult súlyos látásromlás
Ventrális integrációs zavarok Az egyes ventrális területeket érintő sérülések a fenti egyszerűbb jellegdiszkriminációs problémákon kívül összetettebb integrációs zavarokat is okozhatnak. A ventrális integrációs zavarok két nagyobb csoportját nézzük át az alábbiakban. Az első csoportba a tárgyfelismerési deficithez vezető, vizuális-vizuális integrációs zavarok tartoznak.
A másik patológiás látás zavarait az intakt tárgyfelismerés mellett a tárgyak megnevezésének nehézsége vizuális-verbális integrációs zavar jellemzi.
Ha ezt az integrációt valamilyen sérülés megszakítja, vizuális agnóziák gnózis: görög, jelentése tudás, ismeret kialakulását eredményezheti.
Ennek a kapcsolatnak a megszakadása jellemzi például a szín-észlelés egyik magasabb szintű zavarát, a színagnóziát is. Az ilyen zavartól szenvedő személyek, bár tökéletes színdiszkriminációs képességgel rendelkeznek, nem képesek a színeket ismert tárgyakkal asszociálni pl.
Ez a készítmény már nincs forgalomban 1. Milyen típusú gyógyszer a Lucentis és milyen betegségek esetén alkalmazható? Milyen típusú gyógyszer a Lucentis A Lucentis egy oldat, amit a szembe injekcióznak be. A Lucentis az úgynevezett érújdonképződést neovaszkularizációt gátló gyógyszerek csoportjába tartozik.
A színagnózia rendkívül ritka jelenség, a kiváltó sérülés leggyakrabban az anguláris gyrus mentén található Zihl, Az agnóziák ugyanakkor a ventrális látópálya jellegzetes integrációs zavarai, amelyeket leggyakrabban a német neurológus, Lissauer által ben bevezetett két fő csoport egyikébe sorolják: apperceptív, illetve asszocitatív agnózia.
Ez patológiás látás kettős felosztás ugyan túlegyszerűsített, de jó kiindulási pontot jelent a vizuális agnóziák megértéséhez. Az apperceptív agnózia kifejezés általában olyan személyek diagnózisában szerepel, akiknek tárgyfelismerési nehézségeik vannak, amellett, hogy az egyes tárgyi jellegek észlelésében nem mutatható ki probléma. Az apperceptív agnóziában tehát az egyes jellegek integrációja szenved zavart. Az ilyen személyeknek lehet tökéletesen éles a látásuk, lehet jó a szín- vagy kontraszt-érzékenységük, mégsem képesek egy tárgy egészét észlelni.
Képtelenek a bejövő tárgyi információ egységes analízisére. Ha az apperceptív agnóziában érintett személyeknek egy hétköznapi tárgy, például egy csésze képét mutatjuk, tökéletesen fogják leírni a látott tárgy színét, méretét és az egyéb fizikai jellegeit is, de mégsem lesznek képesek arra, hogy a tárgyat egészében felismerjék. A tünetek súlyossága természetesen a sérülés kiterjedésétől függ. Nagy kiterjedésű sérülések által keletkezett súlyosabb agnóziás deficit esetén az érintett személyek még a viszonylag egyszerűbb formákat sem képesek felismerni, sőt az egyszerűbb rajzos másolatok készítése is problémát okoz a számukra.
Az agnóziás betegek legnagyobb részénél szerencsére nem ilyen súlyos a probléma, és a patológiás látás felismerése csak korlátozott formában szenved zavart. De a kevésbé súlyos esetekben is több minden megnehezíti az agnóziás személyek mindennapjait.
Színes patológiás látás
Így egyrészt gyakran összekeverik a hasonló tárgyakat, másrészt az egyes tárgyak különböző látószögből történő felismerése is nehézséget okoz számukra más szóval sérül a tárgykonstancia Farah, Nehéz kiemelni az apperceptív agnózia hátterében álló agyi területeket, mivel az ilyen tünetek megjelenésében általában diffúz, például patológiás látás következtében kialakuló sérülések állnak.
Az egyik leggyakrabban idézett esettanulmány betegénél S is szénmonoxid-mérgezés következtében jelentek meg súlyos agnóziás tünetek. S számára világosak voltak az alapvető, egyszerűbb formák, de képtelen volt bármilyen komplexebb tárgy, betű, szám vagy arc felismerésre.
Agnóziája tipikusan vizuális volt, vagyis tapintás alapján normális szinten ismerte fel a tárgyakat, illetve beszédében, memóriájában sem volt nyoma semmilyen tárgyfelismerési rendellenességnek Humphreys, A fentiekkel ellentétben, az asszociatív agnóziás személyeknek nem okoz gondot a látott tárgyakat lerajzolni, vagy egymástól megkülönböztetni. Náluk a probléma inkább akkor jelentkezik, mikor kérdésre válaszolva patológiás látás az egyes tárgyakat beazonosítani.
Ha elképzelünk egy olyan egyszerű helyzetet, mint egy asztal megterítése, akkor egy asszociatív patológiás látás személynél a következő tünetekkel találkozhatunk. A beteg képes arra, hogy bármelyik evőeszközt a szokásnak megfelelően helyezze el az asztalon, és kérésre megfelelő vázlatot látótér-veszteség lehetőségek rajzol róluk.
Az egyes tárgyak patológiás látás tehát nem okoz gondot, így nem beszélhetünk apperceptív agnóziáról. Sőt később a memóriából történő felidézés is nehézséget okoz egy asszociatív agnóziával élő személy számára.
A fentiekből az következik, hogy az asszociatív agnóziások problémája a perceptuális rendszer és a szemantikus memória összekapcsolásában keresendő. Egy másik ismert beteg AB esete is ezt támasztja alá.
Scotoma kezelés
AB könnyedén különböztetett patológiás látás tárgyakat egymástól, és eltérő látószögben mutatott arcok azonosságát, illetve különbözőségét is felismerte. Ezzel szemben egy 12 egyszerű tárgyból álló tárgysorozatból egyetlen tárgyat sem volt képes helyesen azonosítani. Szemantikus memóriazavarára az a megfigyelés utal, hogy AB fényképekről ugyan el tudta dönteni, hogy az adott képen egy állat vagy valamilyen tárgy szerepel, de ennél pontosabb, kategorizáltabb azonosításra nem volt képes.
További bizonyíték a szemantikai információ felhasználásának zavarára a Warrington és Taylor által bemutatott esettanulmány Humphreys, Az ebben a tanulmányban szereplő betegnek a különböző tárgyak közötti funkcionális kapcsolatot kellett felismernie.
Próbaként szerepelt például egy csukott esernyő képe, amelynek a funkcionális párját kellett kiválasztani két alternatíva közül: egy nyitott esernyő és egy sétapálca. Az asszociatív agnóziás személy a sétapálcát választotta, míg a normál kísérleti kontrollok számára egyértelmű volt a nyitott esernyő választása. Következtetésként tehát megint elmondhatjuk, hogy az asszociatív agnóziás személyeknél a percepció és a jelentés integrációja szenved zavart. Az asszociatív agnózia tüneteit leggyakrabban olyan sérülések okozzák, amelyek mindkét féltekén, ventrálisan, az occipitális-temporális határon alakulnak ki.
Az ilyen patológiás látás sérülések valószínűleg gátolják a perceptuális és szemantikus rendszerek interakcióját. Az agnóziáknak számos altípusát különböztethetjük meg specifikusságuk alapján is.
A rövidlátás és távollátás előfordulása
Így vannak generalizált agnóziák, ahol a felismerési zavar számos különböző tárgykategóriára kiterjed. Mindemellett, vannak szigorúan specifikus agnóziás kórképek, amikor az érintett személyeknek csak bizonyos típusú tárgyak felismerése, vagy azonosítása patológiás látás nehézséget. A specifikus asszociatív agnóziák között mindig kiemelt helyen szerepel a prozopagnózia.
A prozopagnózia olyan arcfelismerési zavar, amellyel az ismert személyek pl. A prozopagnózia külön hangsúlyt kap a jelen könyv egy másik fejezetében, így ennek részletes jellemzésére most nem kerül sor.
- Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése - HáziPatika
- Helyreállítani a látást Shichko által
- A retinás ribbon szinapszisok : Szinaptikus ribbonok a retina patológiás folyamatainak hátterében
- Zilahy Zoltán édesanyjával.
- Látásvizsgálat eredménye
- A rövidlátás szövődményei A rövidlátásról myopia A rövidlátás a leggyakoribb fénytörési hiba.
- Patológia látásélesség
- Kísérleteinkben a vizuális információ feldolgozás speciális aspektusát, a térbeli vizuális információ neuronális kódját vizsgáltuk a NC-ban.
Érdemes külön kiemelnünk az agnóziák közül a szimultánagnóziát, amelyet gyakran sorolnak az apperceptív agnóziák közé. A szimultánagnózia lehet ventrális vagy dorzális eredetű. Azok a személyek, akiknél a bal inferior temporális régió sérül, gyakran mutatnak ventrális szimultánagnóziás tüneteket. Ezeknek a betegeknek nem okoz gondot az egyszerűbb tárgyak felismerése, de több tárgy együttes észlelésére, illetve összetettebb vizuális környezet detektálására csak csökkent formában képesek.
Ellentétben a dorzális szimultánagnóziával, amely a figyelemváltásnak a zavara l.
Hungarian Veterinary Archive
Patológiás látás már patológiás látás összetettebb tárgyak felismerése is gondot patológiás látás számukra. Például egy autó képét nem ismerik fel, mindamellett, hogy az egyes összetevők, a kerék, lökhárító stb.
Vizuális-verbális integrációs problémák A vizuális-verbális integráció megszakadása a tárgyak megnevezésében okoz nehézségeket. Ellentétben tehát az előbb tárgyalt vizuális-vizuális integrációs zavaroktól, ebben az esetben a tárgyak felismerése és azonosítása nem szenved zavart. Általában három vizuális—verbális integrációs problémát dokumentálnak a leggyakrabban: tiszta alexia, színanómia és optikus afázia. Az alexiás olvasásképtelenség erőssége variábilis: vannak olyan betegek, akik lassú, de eredményes betűről-betűre olvasással képesek teljes szavakat elolvasni, de vannak olyanok is, akiknél semmilyen olvasási alternatíva nem jár kellő eredménnyel.
Az alexiás tünetek kialakulásáért a vizuális és nyelvi rendszerek közötti kapcsolat megszakadása a felelős. A mögöttes léziók szinte mindig a bal oldalon jelentkeznek, amelyek tipikus formában érintik az anguláris gyrust, de kiterjedhetnek a lingualis gyrusra és a corpus callosumra is Zihl, ; Girkin és Miller, Egy másik, a vizuális és a verbális rendszer integrációjának hiányára utaló zavar a színanómia.
A színanómiával élő személyekre jellemző, hogy nem képesek a színek korrekt megnevezésére. A színanómiás személyek ugyanakkor tökéletesen párosítják össze a színeket és a tárgyakat: nincsenek tehát agnóziás, vagy akromatopsziás tüneteik.
A szemantikai rendszerük szintén jól működik, tehát helyesen idézik fel az ismert tárgyak színét Zihl, ; Girkin és Miller, A harmadik jellegzetes vizuális-verbális integrációs zavar az optikus afázia vagy tárgyanómia.
Az optikus afázia generalizált tárgymegnevezési zavar. Generalizált abban az értelemben, hogy az érintett személyek általában számos tárgyi kategórián belül képtelenek a vizuálisan bemutatott tárgyak megnevezésére.
Ugyanakkor más szenzoros modalitások, például tapintás vagy hallás alapján történő tárgymegnevezésük sértetlenül működik. Az ilyen betegek pusztán vizuális információkra támaszkodva képesek a tárgyak felismerésére és funkcionális azonosítására, de a tárgyak nevét nem határozzák meg helyesen.
Chiasma-syndromán értjük a következő tüneteket: heteronym bitemporalis látótérkiesés, egy vagy kétoldali látásélesség-csökkenés, a n. Gyakran kíséri fejfájás, kettőslátás. Társulhat endokrin zavarokkal. Oka általában daganat által okozott kompresszió a chiasma területén, az idegrostok kereszteződésének magasságában.
A tárgyanómia kialakulását, akárcsak az előbbi esetekben, szintén az információáramlás anguláris gyrustól való szeparációja okozhatja. Ez a szeparáció valószínűleg még kifejezettebb, mint az alexia, vagy a színanómia esetében Zihl, ; Girkin és Miller, Occipitoparietális irány HOL-pálya Az occipitoparietális vagy dorzális pálya útvonala az occipitális kéregtől bilaterálisan halad a parietális kérgi területek felé, ennek során áthalad aV2-es és V3-as területeken, és belép a V5-tel jelzett területre úgy patológiás látás ismert, mint mediotemporális sulcus, MT.
Innen pedig több posterior parietális terület kap patológiás látás. A dorzális pálya feladatai elsősorban változatos téri funkciók formájában nyilvánulnak meg HOL-pálya. Számos kérgi egysége közül a Patológiás látás terület sejtjei elsősorban a meghatározott irányba mozgó ingerekre reagálnak, függetlenül az adott inger pontos látótéri lokalizációjától.
A parietális területek közül a V7-tel jelölt terület kiterjedt receptív mezőkre támaszkodva érzékeli az adott irányú és sebességű mozgást Trójai szemész. Stirling, Az inferior parietális régiók sejtjei pedig olyan input kombinációkra szenzitívek, amelyek egyszerre jelzik az inger látótéri lokalizációját és a megfigyelő szemének, illetve fejének a pozícióját.
Ez azért nagyon fontos, mert ezzel válik lehetővé a megfigyelő számára, hogy környezetének tárgyait szeme és feje adott orientációjától függetlenül észlelje vagyis nem elforgatva látja a környezetét, amikor éppen ferdén tartja a fejét.
Mindemellett a dorzális pálya mentén valósul meg a vizuális és motoros rendszerek integrációja is, amely többek között kulcskomponense a mozgások vizuális irányításának is pl. A dorzális pálya neuropszichológiai rendellenességei között megtaláljuk az egészen egyszerű téri folyamatok észlelésének zavarai mellett a komplexebb téri relációkat elemző patológiás látás deficitjeit, valamint a patológiás látás dezintegrációs problémákat.
