Képtelen fókuszálni a látásvilágosságot
Így látják a világot az állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének.
- Fényérzékeny a szemem - Miért?
- Amit a kutyaszemekről tudni illik | lakhato.hu
Az élőlények látása sok képtelen fókuszálni a látásvilágosságot különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében. Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk. Kiderült például, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják.
Nézzük meg a világot az állatok szemével! A fény érzékelésére szolgáló szervek legegyszerűbb formái a látósejtek. Az alacsonyabb fejlettségű állatoknál, például a gyűrűsférgeknél ezek a fényérzékeny sejtek szétszórva helyezkednek el az állat bőrében.
A legegyszerűbb esetben még csak a világosság érzékeléséről beszélhetünk. A látószervet akkor nevezhetjük szemnek, ha a látósejtek mellett megjelennek az úgynevezett segédszervek a lencsék, a szemmozgató izmok, stb.
Az ilyen szemek már iránylátásra, a még fejlettebbek pedig képlátásra is alkalmasak. A fejlettebb szervezetek látószervét három fő típusba sorolhatjuk: a pontszem, a mozaikszem összetett szem és a hólyagszem. A pontszem és a mozaikszem az ízeltlábúak látását szolgálja.
A hólyagszem pedig a lábasfejűek és a gerincesek legfejlettebb képlátását teszi lehetővé. A következőkben a világot mozaikszemmel, illetve hólyagszemmel néző állatok közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.
Popper Péter (Mesterkurzus) - Mit tehetünk magunkért
Az ízeltlábúak látása A mozaikszem sok önálló szemecskéből, képtelen képtelen fókuszálni a látásvilágosságot a látásvilágosságot ommatídiumból tevődik össze. Minden szemecskében található egy lencséből és egy kristálykúpból álló fénytörő rész, és a hosszúkás ommatídium belsejében fényérzékeny idegsejtek helyezkednek el.
Minél több ommatídiumból áll egy összetett szem, annál élesebb képet lát a gazdája. Például a hatalmas, kidülledő szemű szitakötők amelyek szemét akár 20 ommatídium alkotja vagy az ájtatos manók által látott kép felbontása már megközelíti egyes gerincesek hólyagszeméét. Az összetett szemek több szempontból túl is szárnyalják a gerincesek szemét. A legtöbb rovar képes érzékelni az ultraibolya fényt valamint a polarizált fényt is. Előbbinek azért van jelentősége, mert a számunkra egyöntetűen sárgának vagy fehérnek látszó virágok a rovarok szemében különleges mintákkal tarkítottak.
Ezek az ultraibolya fényt visszaverő mintázatok szinte leszállópályaként irányítják a virágot beporzó rovarokat a virág bibéje és porzói felé. Egy virág a háziméh szemével.
A Így látjuk mi a virágot. B A virág ultraibolya fényben. C A virág a méh szemével bejelölve a szemecskék határvonalát.
D A méh agya valószínűleg "eltünteti" a facetták határvonalait A rovarok látásfeldolgozásának másik érdekessége, hogy jóval több egymást gyorsan követő képet tud elkülöníteni, mint a gerincesek, így az ember.
Ez a hatalmas képfeldolgozási sebesség a gyors repülésükhöz és a zsákmányszerzéshez nélkülözhetetlen.
Így látják a világot az állatok
Sáskarákok: az összetett szem csúcsa Bármilyen kiváló is a szitakötő szeme az ízeltlábúak között, egy állatcsoporté még ezt is túlszárnyalja.
A sáskarákok Stomatopoda látása több kutató szerint felülmúlja még a kitűnő látású madarakét is. Kezdjük azon, hogy a testükhöz mérten hatalmas méretű a szemük - hasonló arányokkal a miénk akkora lenne, mint egy futball-labda. A szemükben ezen kívül több mint tízféle színérzékelő receptor található a miénkben csak három. Ez azt jelenti, hogy sokkal több színt különböztetnek meg, mint mi, és a számunkra láthatatlan hullámhosszakból is rengeteg információt szereznek.
A polarizált fényt is érzékelik, amely rendkívül hasznos a víz alatti világukban. Ez a képességük nem csak a kontrasztot növeli meg, de a sáskarákok látják az átlátszó, szinte láthatatlan élőlényeket is, valamint észlelik a halak pikkelyeiről visszaverődő fényt is.
A polarizált fény érzékelése azt is lehetővé teszi számukra, hogy "lássák" a holdfázisokat, és előre "kiszámítsák" az apály és a dagály időpontját. Egy sáskarák képtelen fókuszálni a látásvilágosságot közelről A szem felépítése is különleges. Minden szem három részre különül, amely lehetővé teszi képtelen fókuszálni a látásvilágosságot sáskarákok számára, hogy ugyanazt a tárgyat egyszerre háromféleképpen lássák, és mindezt csupán egy szem használatával.
A gerinceseknek "csak" binokuláris két képtelen fókuszálni a látásvilágosságot való látásuk van. Mi, emberek el sem tudjuk képzelni, milyen térélményt nyújthat a sáskarákok szemenkénti trinokuláris látása a térlátás alapfeltétele a látómezők részbeni átfedése. A két összetett szem ráadásul egymástól függetlenül mozgatható nyélen ül. Ez lehetővé teszi, hogy gyors, irányított ugrásokkal követhessenek bármilyen mozgást.
Hólyagszem A legfejlettebb szem a lábasfejűeknél és a gerinceseknél megtalálható hólyagszem. Alapfelépítése minden állatnál azonos. Megtalálható benne a szembe jutó fényerősséget szabályozó szivárványhártya melynek nyílása a pupillaaz eltérő távolságra fókuszálást lehetővé tevő lencse, valamint a fényérzékelő sejtekből álló retina, amelyre a környezet fordított képe vetül.
A szemgolyóban található érhártya képtelen fókuszálni a látásvilágosságot lehetővé a szerv vérellátását. Az ideghártyában retinában helyezkednek el a jelfogók receptorok : a csapok és a pálcikák.
A pálcikák a fényt és a sötétséget különböztetik meg, míg a csapok színérzékenyek. A hólyagszem - elvben - tökéletes képalkotásra képes, ennek ellenére a különböző állatcsoportok között, sőt még a csoportokon képtelen fókuszálni a látásvilágosságot is jelentős különbségek lehetnek például a képalkotás élessége vagy a színlátás között.
A halak zöme például erősen rövidlátó.
1. fejezet - A háromdimenziós technikák pszichológiai és fiziológiai háttere
A pontyalkatúak csak a tőlük centiméterre lévő tárgyakat látják élesen, míg a porcos halaknak képtelen fókuszálni a látásvilágosságot, ráják nincs színlátásuk. A csontos halaknál változatos a helyzet. Egyes porcos halak színvakok, míg mások, például a korallszirti halak színlátása még az emberén is túltesz. A közelmúltban állapították meg a kutatók, hogy a korallszirti halak vagy korallsügérek az ultraibolya mintázat alapján ismerik fel fajtársaikat.
A halaknál jelenik meg az ideghártya mögött elhelyezkedő ezüstös fényvisszaverő réteg, az úgynevezett tapetum lucidum. Ez segíti a gyenge fényben képtelen fókuszálni a látásvilágosságot látást, ezért sok más - főként éjszakai életmódú - gerinces szemében is megtalálható.
Ez okozza például a macska vagy a kutya szemének zöldes fölvillanását.
Élettani gyakorlatok | Digitális Tankönyvtár
Az oldalt elhelyezkedő szemek miatt a halaknak nincs térlátásuk, cserébe viszont meglehetősen nagy a látómezejük. A legérdekesebb látásuk a mélytengeri teleszkópszemű halaknak van. Erről részletesebben itt olvashat. Hőlátás A kétéltűek látása a mozgás érzékelésére specializálódott. Több kísérlet is bizonyítja, hogy csak a mozgó, repülő zsákmányra csapnak le, a már elpusztult, nem mozgó zsákmányállatot figyelemre se méltatják.
Tele volt életerővel és tenni akarással. Nyújtózkodott egy nagyot, aztán ki is ugrott az ágyból. Kiropogtatta a tagjait, s magára kapta a szürke köpenyét. Elég hűvös volt így hajnalban ennyire északon.
A hüllők között a legérdekesebb szemük - és egyben a legérdekesebb látásuk - talán a kaméleonoknak van, hiszen szemgolyóikat kúp alakú védőburok takarja, és egymástól függetlenül is tudják forgatni. Így egyidejűleg előre és hátra is figyelhetnek. Amikor azonban zsákmányt észlelnek, mindkét szemüket ráirányítják, így pontosan be tudják mérni az áldozat távolságát. Térlátásuk ilyenkor annyira jó, hogy a prédát csak akkor tévesztik el hosszú nyelvükkel, ha az éppen a nyelvkicsapódás pillanatában röppen el.
Szemükben egy különleges csapocskatípus is van, amellyel az ultraibolya sugarakat is képesek érzékelni. Egeret elkapó kígyó hőfényképe.
Így "láthatja" áldozatát a kígyó a gödörszervével A kígyók egy képtelen fókuszálni a látásvilágosságot nem csak a szemével, de hőérzékelő gödörszerveivel is "lát".
Néhány tized Celsius-foknyi hőmérséklet-eltérést is képes elkülöníteni. A hőkép alapján könnyedén tudja követni a zsákmányát éjszaka is a hűvösebb környezetben. A legélesebb szemek A madaraknak - különösen a ragadozó madaraknak - legendás az éleslátásuk.
Amit a kutyaszemekről tudni illik
Mi az anatómiai háttere ennek az emberénél mintegy nyolcszor élesebb látásnak? Először is a képtelen fókuszálni a látásvilágosságot madarak szeme nagyon nagy, a koponya jelentős részét elfoglalja, így a lehető legtöbb online kérdés a szemészhez jut a retinára.
Ott sokkal több fényreceptorra vetül a kép, mint az emberi szemben, ezért jóval nagyobb a felbontása is. A ragadozók szemének fókuszáló képessége is jobb, mint az emberé, így mindig a lehető legélesebben látják a prédát. A ragadozó madarak szemének különleges tulajdonságai is vannak.
14 érdekesség, amit valószínűleg nem tudott az emberi szemről
Ezek közül a legfontosabb, hogy az emberrel ellentétben két sárgafoltjuk pontosabban látógödrük, foveájuk van, amely az éleslátás helye.
Így retinájuk jóval nagyobb felületén kapnak éles képet. Képtelen fókuszálni a látásvilágosságot vándorsólyomnak a sárgafoltban négyzetmilliméterenként 1,3 millió érzéksejtje van, míg a lónak csupán 12 Ennek köszönhetően a sólyom egy fecskét körülbelül másfél kilométeres távolságból, míg a szitakötőt méterről képes felismerni.
Ez olyan, mintha az ember 30 méter távolságból el tudna olvasni egy könyvet. A vándorsólyom tépi zsákmányát egy hajó fedélzetén A madárszem egyik legkülönösebb alkotórésze az úgynevezett fésű pecten. Ez a retinától a szemlencséig húzódó, vékony, erősen hullámos hártya, amely a szem üvegtestén keresztül látja el tápanyaggal és oxigénnel a szemet, ezért a retinában kevesebb ér húzódik, mint más állatoknál.
